Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
2. A jubileumi év
72 A jubileumi év Betonerődítmény maradványa a Tornaija melletti Béreikénél Dél-Szlovákiában nehézerődök csupán két helyen, Pozsony-Ligetfalun és Komáromban épültek. Ligetfalu határában (noha a Csehszlovákia által 1919-ben aláírt saint-gemrain-i békeszerződés kifejezetten tiltotta, hogy a Duna jobb partján katonai objektumok épüljenek) 15 nehézerőd, néhány könnyűerőd és néhány további katonai célú objektum épült meg. Komáromban, ahol eredetileg 5, a vasúti és közúti határúid védelmét, valamint a Duna víztükrét is tűz alatt tartó erődöt terveztek, végül 3 készült el. A Párkánytól a Kárpátaljáig húzódó szakaszon viszont csupán könnyűerődítések készültek, igaz, hogy 1935 nyarától 1938 nyaráig közel 1800 ilyen betonbunker épült fel.184 A köztársaság védelmének megerősítésében komoly szerepet kapott a lakosság honvédelmi felkészítése, valamint a hadsereg és a lakosság kapcsolatának javítása. A honvédelmi nevelésről szóló, 1937. január 1-től hatályos törvény értelmében a honvédelmi nevelést kötelező tantárgyként vezették be a köztársaság minden iskolájában, s honvédelmi kiképzésnek kellett magát alávetnie minden felnőtt állampolgárnak - beleértve a nőket is. 1936-ban kezdődött meg az Államvédelmi Kölcsön (később Hozzájárulás) meghirdetése, amelybe - noha az állami kasszába beérező összegek nagy részét a különböző vállalatok, bankok, milliomosok fizették be - a csehszlovák lakosság legszélesebb rétegeit igyekeztek bevonni. Ennek is köszönhető, hogy 1936-tól az első köztársaság széteséséig 24 milliárd korona gyűlt össze, ami a rendkívüli védelmi intézkedések költségeinek mintegy felét fedezte.185 184. Chorvát, Peter: Maďarské kráľovské honvédstvo verzus Československé opevnenia - k problémom interakcie. Vojenská história, 2008, 1. sz. 51. 185. Kárnfk, Zdének: České zemé . ..III., i. m. 482.
