Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
Függelék
Függelék 299 E döntőbíráskodás végrehajtása során támadó nehézségek vagy kételyek esetén a magyar királyi és a csehszlovák kormány az ügyet közvetlenül egymás között rendezze. Ha azonban valamely kérdésben nem tudnának megegyezésre jutni, úgy ezt a kérdést végleges eldöntésre a német és olasz kormányok elé kell terjeszteni. Joachim von Ribbentrop Galeazzo Ciano Sallai Gergely: Az első bécsi döntés. Budapest, Osiris, 2002, 235-236. 11. A bécsi döntőbíráskodás során megállapított új határvonal leírása Bécs, 1938. november 2. A Magyar Királyság és a Csehszlovák Köztársaság közötti új határ általános vonala, úgy, amint az a német külügyminiszter és az olasz királyi külügyminiszter által 1938. november 2- án hozott döntőbírósági ítéletben megállapításra került, az alábbi: Az új határ Pozsonytól délre, a régi államhatártól kiindulva a Pozsony-Érsekújvár vasútvonaltól észak felé halad, Érsekújvártól északnyugatra északkelet felé fordul, majd Verebélytől északra közvetlenül a Léva-Zólyom vasútvonalig megy: Érsekújvár és Léva városok újra Magyarországnak jutnak. Lévától keletre a határ keresztülhúzódik az Ipoly-vidéken, mintegy 30 kilométerrel északra az eddigi államhatártól. Majd tovább húzódik közvetlen Losonc és Rimaszombat városoktól északra, melyek ugyancsak ismét magyarok lesznek. A határ ezután északkeletre fordul, magába foglalva Jolsva városát és Rozsnyó közelében közvetlenül az Unterzips német települési területekig nyúlik. Majd északra fordul, Kassát befoglalja a magyar államterületbe és délkeleti irányban halad tovább, egészen a régi magyar határon fekvő Sátoraljaújhely vasúti csomóponttól mintegy 30 km-re északra fekvő pontig. Innen egyenesen keleti irányban megy tovább, egy Ungvártól közvetlen északra levő pontig. Utóbbi város Magyarországnak lett ítélve. A határ ezután élesen délkeletre fordul. A további határvonal szorosan Munkács városától északra halad el. Tovább haladva délkeleti irányban, az új határvonal Halmi (Halmeu) román vasúti határállomástól északkeletre éri el a régi államhatárt. A vitatott városokból tehát a Csehszlovák Köztársaságon belül maradnak: Pozsony, Szlovákia fővárosa, továbbá Nyitra, az ősi püspöki város, valamint Kárpát-Ukrajnában Nagyszőlős városa a környező falvakkal együtt. A Magyar Királyságnak ítéltettek: Érsekújvár, Léva, Losonc, Kassa, Ungvár és Munkács. Az új szabályozás a teljesen összefüggő magyar települési területet újra a Magyar Királyságnak juttatja vissza. Ott, ahol a viszonyok nem engedték meg a határvonal néprajzi alapon történő pontos megvonását, ott mindkét fél érdekeit gondosan mérlegelték. Sallai Gergely: Az első bécsi döntés. Budapest, Osiris, 2002, 237-238.
