Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
26 Húsz év után nagyobb volt a törpebirtokok aránya, mint Szlovákia egyéb régióiban, ismét csak a reform magyarellenes élét és a magyar falu elszegényedését igazolja.43 Ezt a folyamatot egyébként a sarlósok szociográfiai vándorútjai is kimutatták. Az 1931-ben Gömör és Nógrád térségében végzett vizsgálataik szerint Fülekpüspökin a gazdák átlagos birtoka már csak 20 holdat tett ki, miközben már a gazdafiúk is arra kényszerültek, hogy a füleki zománcgyárba járjanak dolgozni a család jövedelmét kiegészítve ezzel.44 45 De hasonló volt a helyzet Gömörben is, ahol a legtöbb településen a legnagyobb gazdák sem birtokoltak már többet, mint 50 holdat, gazdasági cselédet pedig alig valamelyikük tudott tartani. 7. táblázat. A földbirtokok száma és területe a magyar nyelvterületen (az 1938-as birtok nép- és birtokösszeírás eredményei alapján)45 Birtoknagyság A földbirtokok száma A földbirtokok nagy sága kh-ban Abszolút érték%-ban Abszolút érték%-ban 1 kh-ig 73 183 31,4 35 209 1,7 1-5 kh 87 719 37,7 245 691 11,8 5-10 kh 36 013 15,5 260 611 12,6 10-20 kh 21 537 9,2 306 196 14,8 20-50 kh 10213 4,4 309 393 14,9 50-100 kh 2 027 0,9 140 487 6,8 100-500 kh 1 673 0,7 367 870 17,7 500-1000 kh 216 0,09 147 545 7,1 1000-3000 kh 109 0,05 180 119 8,7 3000 kh fölött 19 0,008 79 395 3,8 Összesen 232 709 100,00 2 072 516 100,00 Mindezek következtében a szlovákiai magyar falu számos nehézséggel küzdött. A földnélküliek és a csupán törpebirtokból élők tízezrei részben alkalmi munkából kényszerültek élni, másik részük pedig a városokba vándorolva próbált magának megélhetést találni. Elsősorban a földből megélni nem tudó csallóközi és mátyusföldi nincstelenek költöztek nagy számban a Pozsony perifériáján kiépülő „szegénynegyedekbe”: a Komáromból a fővárosba vezető vasútvonal melletti Domkappelbe vagy a Duna túlpartján levő Zabosba.46 De hasonló folyamatok más térségekben - Komárom környékén vagy a Bodrogközben is lejátszódtak. Bár Jócsik Lajos a „gyárak temetőjének” nevezte a Felvidéket,47 s a szlovák historiográfia nemzeti vonulata is szívesen nevezi meg a szlovákiai gazdaság problémáinak legfőbb eredőjeként a cseh iparpolitikát, a mai történetírás ezeket a sablonokat már meghaladta. A húszas években Csehország felől jelentős tőkeexport indult Szlovákia irányába, s mennyiségi 43. Vö. Faltus, Jozef-Prűcha, Václav: Prehľad hospodárského vývoja na Slovensku v rokoch 1918-1945. Bratislava, Vydavateľstvo politickej literatúry, 1967. 121. 44. Jócsik Lajos: Idegen igában, i. m. 139. 45. Földbirtokviszonyok a Felvidék visszacsatolt részén. Magyar Statisztikai Szemle, XVII. évf. 1939. 5. sz. 507. 46. A dornkappeli telep szociográfiájáról lásd Marko, J. llija: Dornkappel, predmestie troch jazykov. Praha, Európsky literárny klub, 1938; A dornkappeli helyzetről újabban lásd Kocsis Aranka: Magyar falusiak a szlovák fővárosban. Városiasodás és etnicitás a két világháború közötti Pozsonyban. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2009, 4. sz. 49-66. Jócsik Lajos: Idegen igában, i. m. 37. 47.
