Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
8. Egy rövid esztendő kronológiája (1938. január 1 - 1938. november 5.)
Egy rövid esztendő kronológiája 255 Csehszlovákia engedve az előző nap átnyújtott lengyel ultimátumnak, azonnali hatállyal Lengyelországnak adta át a varsói kormány által követelt tescheni, árvái és szepességi településeket. Németország megkezdte a Münchenben neki megítélt területek megszállását. Október 2. A hatóságok megkezdték a mozgósítás után internált magyarok szabadon bocsátását. A Komáromi járásba tartozó Ekecsen helyi fiatalok magyar nemzeti lobogót tűztek ki a községházára. Október 3. Budapest újabb jegyzékben fordult Prágához, amelyben a közvetlen magyar-csehszlovák tárgyalások mielőbbi (október 6-i) megkezdését, valamint a csehszlovák fél jóindulatának jeleként a szlovákiai magyar katonáknak a csehszlovák hadseregből való leszerelését, a magyar politikai foglyok szabadon bocsátását, magyar rendfenntartó erők engedélyezését és 2-3 magyar település azonnali Magyarországnak való átadását követelte. Szlovákia iskoláiban újra megindult a mobilizáció után félbeszakított tanítás. Somorján, Dunaszerdahelyen és néhány más csallóközi településen békés demonstrációkba kezdett a magyar lakosság. A demonstrációk során többek között az elkobzott rádiókészülékek visszaadását, továbbá a dél-szlovákiai területek Magyarországhoz csatolását követelték. A gömöri Pelsőc községben a közhasznú munkára (lövészárokásásra) kirendelt helyi lakosok a községi hivatal előtt felsorakozva megtagadták a munkát és a magyar himnuszt énekelték. Jaross Andor és Esterházy János táviratban követelték Jan Syrový kormányfőtől a magyar politikai foglyok szabadon bocsátását. Október 4. A Syrový-kormány lemondását követően Beneš köztársasági elnök újból Syrový tábornokot bízta meg kormányalakítással. A szlovákiai magyar lakosságnak a trianoni határok megváltoztatásáért folyó békés demonstrációi a Csallóközből több mátyusföldi községre is átterjedtek. A kivonuló rendfenntartó erők Nagyfödémesen fegyverrel oszlatták fel a demonstráló tömeget. Komáromban mintegy 5 ezer főnyi tömeg tüntetett a város Magyarországhoz való csatolásáért. Eszenyi Gyula, Rimaszombat polgármestere felhívásában a közrend megtartására, nyugalomra, a demonstrációk és tüntetések mellőzésére szólította fel a város magyar lakosságát. A postaminisztérium rendeletben tiltotta meg, hogy a lakosság nyilvánosan a csehszlovák állammal szemben „ellenséges” rádióadót hallgasson.
