Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
5. Berchtesgadentől Münchenig
174 Berchtesgadentől Münchenig vákok és rutének részére önrendelkezési jogot követelt. Több korosztályt behívtak, a hadsereget a csehszlovák határon vonták össze.”536 Csehszlovákia nevében Krofta külügyminiszter reagált a magyar lépésekre, aki szeptember 26-án Wettstein János prágai magyar követet arról tájékoztatta, hogy Csehszlovákia ugyan továbbra is fenntartja az egyenlő bánásmódra vonatkozó korábbi ígéreteit, ám azt kizárólag az állam keretein belüli megoldásokra tartja érvényesnek. Tehát Csehszlovákia kész a szlovákiai magyaroknak megadni mindazon jogokat, amelyek a németekkel folytatott statútum-tárgyalások kapcsán kidolgozásra kerültek.537 Mivel ez tkp. a magyar területi igények visszautasítását jelentette, Kánya külügyminiszter szintén határozott hangú jegyzékben reagált, amelyben a „magyar nemzetiség rovására teendő minden discriminatiót barátságtalan aktusnak" minősített.538 A müncheni konferencia összehívását követőn a magyar diplomácia kísérletet tett arra, hogy a szlovákiai magyarok kérdése is a tárgyalások napirendjére kerüljön. Az ezzel kapcsolatos magyar igényeket Csáky István a következőkben foglalta össze a német s az olasz fél előtt: „1 ) Az 1919. évi népszámlálás alapján a magyarlakta területek Magyarországhoz csatolása. 2) Szlovákia és Ruthénia területére nézve négy szektorban népszavazás megtartása. ”539 Az adott helyzetben ezt a kezdeményezést tkp. siker koronázta, hiszen bár a müncheni egyezmény csupán a csehszlovák-német határ módosításáról döntött, az egyezmény pótjegyzőkönyvébe mégis bekerült az a rendelkezés, hogy a lengyel- és a magyarkérdést az érdekelt feleknek kétoldalú tárgyalásokon kell rendezniük. S ha ez három hónapon belül nem vezetne eredményre, akkor újból a nagyhatalmak konferenciája lesz hivatott a problémák békés rendezésére. 5.3. A MÜNCHENI VÁLSÁG NAPJAI DÉL-SZLOVÁKIÁBAN Miközben a diplomácia teljes fordulatszámon pörgött, a válság lassan, de biztosan beszivárgott a dél-szlovákiai hétköznapokba. A Szudéta-vidéken bevezetett szükségállapot ugyanis az egész országra kiható mellékintézkedésekkel járt együtt. A kormány először rendeletben tiltotta be a szabad ég alatt és zárt helyiségekben tartandó összes politikai és más jellegű gyűléseket, majd szeptember 17-i hatállyal három hónapi időtartamra rendkívüli intézkedéseket hirdetett az állam egész területére, amelyek az alkotmányban biztosított szabadságjogok korlátozását vonták magukkal. A rendkívüli intézkedések egyik fontos elemét képezte az előzetes sajtócenzúra bevezetése, amely rendkívül megnehezítette a szabad tájékoztatást, s azt eredményezte, hogy a szlovákiai magyar lapok kénytelenek voltak átmenetileg csökkentett terjedelemben megjelenni. A rendkívüli intézkedések elemeként Trencsénben a postai forgalmat, Zsolnán pedig a telefonbeszélgetések és a táviratok ellenőrzését végző cenzúrabizottság kezdte meg működését.540 A következő napokban korlátozták az üzemanyag árusítását, s elrendelték, hogy a katonaköteles férfiak nem kaphatnak útlevelet. A háborús veszélyre való tekintettel szeptember elején rendeletben tették kötelezővé, hogy minden család legalább egy gázálarcot szerezzen be. A gázálarc üzletté vált, a napilapokat ellepték a hirdetések, amelyek a legegyszerűbb fém és vászon 80 koronás gázálarctól a gumiból készült és az yperit jelenlétét is kimutató 200 koronás gázálarcig számos típust kínáltak.541 536. Ádám Magda: A versailles-i..., i. m. 707. 537. DIMK II. 395. sz. dokumentum, 654-655. 538. Uo. 404. sz. dokumentum, 666. 539. Idézi Sallai Gergely: ,A határ megindul...”, i. m. 106. 540. ŠOA Komárno, f. OÚ KN, k. 82, 15531/1938.prez.
