Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Nemzetállamból nemzetiségi állam, avagy a nemzetiségi statútum megkésett kísérlete
A szudétanémet-kérdés farvizén 141 egyesület tagjai közé. A Jogvédő Iroda közélése szerint a szerveződő egyesület elsősorban gazdasági célokat kívánt követni, a hadirokkantak kérdésének rendezése mellett az egyik legfontosabb céljaként a frontharcosoknak a légionáriusokkal való egyenjogúsítását (ami számos gazdasági, közéleti előnyt vont volna magával) deklarálta. Noha augusztus végére már több ezer személy jelezte szándékát a szervezetbe való belépésre, a hatóságok részéről megnyilvánuló akadályoztatás miatt a Jogvédő Iroda egy időre felfüggesztette a szervezkedést, s az egyesület megalakulására végül csak az első bécsi döntés előtti hetekben került sor. S bár a fentebb felsorolt szervezetek csupán néhány ezer főt öleltek fel, jelentőségüket mégsem szabad lebecsülni, hiszen az így megszervezettek fontos csatornát jelentettek az Egyesült Pártnak, amelyen keresztül a párttagoktól jóval nagyobb számú családot tudott elérni, s szükség esetén céljai mentén informálni, mozgósítani. Mint ahogy a mozgósítást és az egység kialakításának a célját szolgálták az EMP más akciói is, köztük a párt kassai Iparos- és Kereskedő-szakosztályának a kezdeményezése is, amelyben arra biztatták a magyarokat, hogy lehetőleg csak magyar kereskedőtől vásároljanak, magyar iparostól rendeljenek munkát.417 4.3. A SZUDÉTANÉMET-KÉRDÉS FARVIZÉN- AZ EMP MAGATARTÁSA A STATÚTUMRÓL FOLYÓ TÁRGYALÁSOK KAPCSÁN Az, hogy Prága számára az ország biztonsága szempontjából a szudétanémet- és a szlovákkérdés megoldása volt létfontosságú, a nemzetiségi statútum megalkotásának szappanoperába illő folyamatában is jól látható volt, hiszen a statútum-tárgyalások során a szlovákiai magyar kisebbség helyzete csupán marginális problémaként jelentkezett. Ehhez mérhető volt a kormányzatnak a magyar politikai erőkkel való kapcsolattartása is, hiszen a magyar pártok a statútum kidolgozásnak első időszakában gyakorlatilag semmiféle hivatalos információt nem kaptak, így az EMP vezetői leginkább a cseh és német sajtóból, valamint szudétanémet képviselőtársaiktól szerezték a statútummal kapcsolatos értesüléseiket. Mivel a statútum megalkotását bejelentő rádióbeszédében Hodža konkrétan csak a németkérdés megoldását említette, s a témával kapcsolatos közbeszédben is csak ez visszhangzott, sőt a francia és angol kormány nyilatkozatai is erre szűkítették le Csehszlovákia nemzetiségi problémáit, az Egyesült Párt vezetői számára kezdetben az sem volt világos, hogy a Prága és az SdP közötti esetleges egyezség nyomán létrejövő statútum a szlovákiai magyar kisebbségre is fog-e vonatkozni, vagy nem. A kormányzat, amely a statútum ügyében még nem vette fel a hivatalos kapcsolatot az EMP- vel, a sajtóban elejtett megjegyzésekben azért igyekezett jelezni, hogy a német- mellett a magyarkérdés megoldását is fontosnak tartja.418 A magyar politikának pedig a választási kampány szolgáltatott lehetőséget arra, hogy a témában megszólaljon. Azzal kapcsolatban, hogy milyen álláspontra helyezkedik ebben az ügyben az Egyesült Párt, Szüllőnek egy május közepén a Nemzet c. budapesti lapnak adott nyilatkozata jelenthet sorvezetőt.419 Ebben a magyar 417. Új Hírek, 1938. augusztus 6. 418. Ezek közül figyelmet érdemel az az interjú, amelyet Hodža miniszterelnök június első napjaiban az angol Daily Mail c. lapnak adott, s amelyben az újságíró erre irányuló kérdésére világosan kifejtette, hogy amíg a szlovákkérdés nem tartozik a nemzetiségi ügyek közé, addig a többi nemzetiség ugyanazokat a jogokat fogja megkapni, amelyeket a szudétanémetek. Ennek szellemében pedig a magyar kisebbség problémáját is a helyi önkormányzatok útján fogják megoldani. Magyar Újság, 1938. június 5. 419. Új Hírek, 1938. május 24.
