Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. "Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!" - a magyar egység megteremtésének kísérlete a községi választások során
A kampány 101 azonban közvetlenül a választások előtt, május elején olyan döntés született, hogy a május 22- re és 29-re kijelölt településeken kívül június 12-én minden olyan községben meg kell tartani a választásokat, ahol 1938. május 1-ig lejár a képviselő-testület mandátuma, vagy ahol eddig a dátumig feloszlatták a képviselő-testületet. A községi választásokra vonatkozó törvényi szabályozás szerint egy adott településen azoknak a 21 év feletti csehszlovák állampolgároknak volt választójoguk, akik legalább három hónapja éltek ott, megválasztható pedig az volt, aki betöltötte a 26-ik életévét, s minimálisan egy éve élt a községben. Az egyes pártoknak három héttel a választás napja előtt kellett a képviselőjelöltjeiket tartalmazó listát leadniuk a községi elöljáróságon. Ahhoz, hogy egy lista érvényes legyen, a település nagyságához arányosan meghatározott számú támogató aláírást is össze kellett gyűjteni. Ez azonban könnyen teljesíthető feladat volt, hiszen a kisebb községekben csupán 10, a több tízezer lakosú városokban pedig 100 támogató aláírást jelentett. A szavazás során a szavazó által kiválasztott listát kellett az urnába dobni, miközben egy-egy jelölt sorszámának bejelölésével lehetőség volt az illetőt előbbre juttatni a párt listáján. A listán a jelöltek neve, lakcíme és foglalkozása szerepelt. A választásokkal foglalkozó rendeletek előírták az egyes településtípusokon megválasztható képviselők számát is. Eszerint a legkisebb (200 fő alatti) településeken 9, a legnagyobb városokban (100 000 fő felett) pedig 60 képviselőt lehetett megválasztani. 10. táblázat. A különböző nagyságú településeken megválasztható képviselő száma280 Telepillés nagysága 1-200 200-500 500-1 ezer le-l,5e l,5e-2e 2e-5e 5e-20e 20e—50e SOe-ÍOOe 100e fölött Megválasztható képviselők 9 12 15 18 24 30 36 42 48 60 3.2. A KAMPÁNY A szlovákiai települések 81,32%-ában, vagyis 2831 községben kiírt választások tényleges kampánya - a választás időpontjának sokáig tartó bizonytalansága miatt - viszonylag rövid volt, bár tulajdonképpen már az április is a választásokra való felkészülés jegyében telt el. Lerövidítette és nehézkessé tette a kampány indulását az április elsejétől bevezetett gyűléstilalom is, amelyet csupán május elején oldottak fel. Gyűléseket azonban továbbra is csak azokban a községekben lehetett tartani, ahol ki voltak írva a választások,280 281 s azokat is csak zárt helyiségben.282 Mivel az első időpontban csupán 31, a második időpontban 22 községre volt kiírva Szlovákiában választás, a kampány súlya a június 12-e előtti napokra esett. Magyar szempontból is a júniusi időpont volt a meghatározó, hiszen az első két időpontban összesen csak 4 olyan településen voltak választások, ahol a magyar lakosság aránya meghaladta az 50%-ot. A kampány jellegét az is erőteljesen meghatározta, hogy az anschlusst követő nemzetközi viszonyok, valamint a szudétanémetek és a HSĽS egyre radikálisabb fellépése miatt a kampányban részt vevő pártok igyekeztek nyilvánvalóvá tenni, hogy többről van szó, mint egyszerű 280. NA ČR, f. PMV-AMV 225, k. 1306. MNS 1936-1940, 26103. 281. Ebben eltérő volt a szabályozás a cseh országrészekben és Szlovákiában. A csehországi jogrend ugyanis ismerte a választási gyűlés fogalmát, Szlovákiában viszont külön belügyi rendelettel kellett ezt a kérdést szabályozni.
