Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

hallgatóinak 62, a KETK hallgatóinak 70 százaléka szerint tanintézményük többet vagy legalább annyit nyújt, mint más egyetemek. A bizonytalanság regionális megalapozottsága is kizárható, ugyanis független a válaszadók állandó lakhelyétől. Az attól való hatalmas félelem, hogy nem fognak munkát találni, tehát valószínűleg olyan külső tényezőkkel függ össze, amelyekkel a kutatás nem foglalkozott, de az is lehet, hogy bizonyos mértékig irracionális, legalábbis a munkaerőpiac jelenlegi állását nézve (amikor a fiatalok megkezdték tanulmányaikat, még jóval magasabb volt a munkanélküliség). Továbbá abban az értelemben is mintha kissé irracionális lenne, hogy mind a komáromi, mind a nyitrai diákok közül azok tartanak a legjobban a munkanélküliségtől, akik szerint a magyar nemzetiség Szlovákiában minden téren akadályozza az érvényesülést, s azok nem tartanak tőle, akik szerint magyarnak lenni nem jelent akadályt. Mivel semmilyen más támpont nem derül ki, felmerül a kérdés, hogy mennyire valós alapokon nyugvó, illetve mennyire konstruált ez a félelem. Nem lehetségese, hogy a magyarok érvényesülésének akadályozásáról szóló nézet emelkedik a mítosz rangjára, s ebből kifolyólag szüli az elhelyezkedés ellehetetlenítéséből származó félelmet? Hogy az ún. önbeteljesítő jóslatról ne is beszéljünk.56

Azt is megkérdeztük, hogy az egyetem elvégzése után hol szeretnének munkát találni. A SJE hallgatóitól csak annyit tudtunk meg, hogy döntő többségük Európában maradna (95%), de hogy hol, melyik országban, azt nem árulták el. A KETK diákjainak 94 százaléka is Európában gondolkodik. Kétharmaduk Szlovákiában akar dolgozni, egyharmaduk pedig fele-fele arányban kacsingat Magyarország és más országok (Csehország, Németország, Anglia, Spanyolország, Olaszország, Írország, USA, Ausztrália) felé.

Mindkét diákcsoport többsége az állami szférában vállalna munkát (SJE 61%, KETK 65%). A többi nyitrai diák a magánszférában szeretne elhelyezkedni, akárcsak a komáromi-56 Az önbeteljesítő jóslat - eredeti nevén Thomas-teoréma - lényegében véve azt jelenti, hogy ha az ember (csoport, közösség) úgy viszonyul egy nem valóságos dologhoz, mintha az valóságos lenne, akkor azzá is válhat.

76