Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában
a szlovákok. Az adatok alapján egyértelműen leszögezhető, hogy ha a magyarok hátrányos megkülönböztetést érzékeltek, akkor az a nemzetiségük miatt volt, hiszen összesen háromnegyedük jelezte, hogy anyanyelve vagy nemzeti hovatartozása miatt került hátrányos helyzetbe. Ezzel szemben az említett két ok miatt a szlovákok egynegyede tapasztalt bántódást. A diszkriminációnak persze nincsen minimuma, mert ha egy embercsoportnak csupán fél százalékát éri igazságtalan bánásmód, már az is baj. Itt viszont azt látjuk, hogy a két nemzet diszkrimináció-érzése nem említhető egy napon. A hangsúlyeltolódások pedig újfent megerősítik a tanulmány során eddig többször is kimutatott tényt: amennyiben elfogadjuk, hogy saját életükről ők a legkompetensebbek nyilatkozni, akkor elmondható, hogy a dél-szlovákiai szlovákok döntő többsége identitására, anyanyelvhasználatára és hétköznapi életének bármely területére nézve nem érzékel semmiféle „magyar veszélyt”. A dél-szlovákiai szlovákok aszszimilációjának emlegetése tehát nélkülöz minden valóságalapot. 3. Kulturális élet, kulturális fogyasztás Dél-Szlovákiában A kulturális fogyasztás nagyon összetett jelenség, hiszen ahhoz, hogy valaki kulturális életet éljen, kultúrafogyasztóvá váljék, sok feltételnek kell teljesülnie. Egyebek mellett szükség van egy kulturális intézményrendszerre, amely programokat biztosít, és olyan kínálattal rendelkezik, amely megfelel a célközönség elvárásainak, szükségleteinek. Ugyanakkor elengedhetetlenül fontos, hogy ez a célközönség - egy adott földrajzi térség lakossága - igényelje a kultúrát. De ne csupán „virtuálisan”, az óhajok és sóhajok szintjén, hanem éljen is a lehetőségekkel. 3.1. A kulturális élet lehetőségei és a velük való elégedettség Dolgozatomban először épp a lehetőségekkel - pontosabban azok szubjektív megítélésével - foglalkozom, vagyis az142
