Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

akban SJE és KETK). Bástyaelmélet ide vagy oda, e sorok írója mégis szükségesnek tartja bővebben is megindokolni, hogy miért épp a komáromi és a nyitrai magyar diákok váltak a kutatás célcsoportjává. Hiszen egyrészt nemcsak ebből a két intézményből regrutálódik a szlovákiai magyar értelmiség, másrészt pedig nemcsak pedagógusokból, közgazdászokból és teológusokból tevődik össze, hanem többek között jogászokból, menedzserekből, agrármérnökökből, orvosokból, újságírókból, a műszaki és természettudományok művelőiből, művészekből, s természetesen szociológusokból és egyéb bölcsészekből is.4 Akkor mégis miért éppen Komárom és Nyitra?

Ennek több oka van:

1. Amennyiben a tömb- és szórványmagyarság fogalom mintájára a szlovákiai magyar értelmiség hazai keretek között folyó képzésére/nevelésére is alkalmazzuk a „tömb” és „szórvány” jelzőket, akkor semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a SJE és a KETK valósítja meg a tömbképzést mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Mennyiségileg: 2004-ben a 4828 magyar felsőoktatási hallgatók egy negyede (1175 diák) tanult a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, döntő többségük a KETK-on. Ebben az évben a SJE-nek még csak 386 hallgatója volt, ami korántsem kevés, viszont 2007-ben a nappali és levelező tagozatot együttesen már 2377-en látogatták.5 Igaz, azóta a KETK magyar diákjainak száma csökkent, 2006-ban már csak 510-en voltak, de a kar továbbra is megőrizte bástya jellegét, mivel még mindig érvényes rá a mennyiségi szempont ugyancsak fontos ös4 A SJE és a KETK beindulásának idején, a 2004/2005-ös akadémiai évben Szlovákiában 107 022 felsőoktatási hallgató volt. Ebből 4828 volt magyar nemzetiségű, miközben a szlovákiai magyarok 8,02 százaléka, azaz 8583 személy tartozott a felsőoktatási hallgatói korcsoportba (20-24 évesek). Ez azt jelenti, hogy az adott korcsoportba tartozóknak 56,25 százaléka tanult tovább. A 4828 hallgató szakágazatok szerint a következőképpen oszlott meg: 56,05% egyetemi, 23,28% műszaki, 15,2% közgazdasági, 4,49% mezőgazdasági, 0,97% művészeti (László 2006, 59-131. p.). A pedagógusképzés is az egyetemi szakágazatba tartozik.

5 László 2006, 59-131. p. és Výročná správa 2007.

10