Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában

százalékuk tapasztalt konfliktusokat. Nem elhanyagolandó a „közömbösség jellemzi” kategória sem, amelyet az országos szintre vonatkozólag nagyjából minden negyedik, lakóhelyét illetően pedig minden harmadik személy jelölt meg. Mindez arról tanúskodik, hogy a magyarok gyenge többsége a két nemzet országos viszonyát kedvezőtlennek, a mindennapi élettéren, tehát a lakóhelyen tapasztalt viszonyokat pedig kedvezőnek ítélte. Ugyanakkor a nagymértékű közömbösséget sem szabad figyelmen kívül hagyni, mert sok mindent jelezhet. Például azt, hogy a kölcsönös viszonyban a nemzetiség nem játszik elsődleges szerepet, de jelezheti azt is, hogy a szlovákok és magyarok nem igazán keresik „egymás társaságát”. Ezek az adatok egyben azt is tükrözték, hogy az elmúlt évekhez képest romlott a két nemzet viszonya.75

28. ábra. A szlovák-magyar viszony 2007 tavaszán (%)

75 2003-as felmérésünk során ugyanis még minden negyedik megkérdezett válaszolta, hogy a 2002-es választások óta összességében javult a szlovák-magyar viszony, amelyet 73 százalékuk jónak tartott (ebből 21,7 százalék minősítette jónak, 51,1 százalék inkább jónak), 16,6 százalék inkább rossznak, 1,7 százalék rossznak, a többiek pedig nem tudták megítélni.

124