Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában
hogy hányán vallják magukat szlováknak, illetve magyarnak? Az utóbbi években csökken a magyarok száma, s ennek, mint tudjuk, nem csupán a természetes fogyás az oka, amely egyébként a szlovák nemzetet is sújtja. Tehát e tekintetben nem minősíthető fejlettebbnek a magyarok nemzettudata. Akkor hát miben nyilvánul meg? A nyelvhasználatban? Miközben egy részük otthon is szlovákul beszél? Az iskolaválasztásban? Miközben annak ellenére, hogy a magyarok többsége jónak tartja az anyanyelvi oktatás lehetőségeit - vagyis lakhelyén vannak magyar tannyelvű oktatási intézmények -, egy részük, s nem csak a vegyes házasságban élők, szlovák iskolába járatják a gyerekeiket? A felsorolt mutatók szerint a magyarok nemzettudata semmiképp sem fejlettebb a szlovákokénál, hiszen ők nem az asszimiláció következtében fogynak, általában szlovákul beszélnek, gyermekeiket szlovák nyelven taníttatják, vagyis élnek nemzeti jogaikkal. Márpedig a nemzetiség felvállalása és a nemzettudat szinten tartása nehezen képzelhető el a jogérvényesítés nélkül. De még nehezebb a helyzet, ha a jogérvényesítés hiányának nem kizárólag a jogok hiánya, hanem az irántuk tanúsított közömbösség az okozója, amint annak a magyar anyanyelvhasználat és anyanyelvi iskolaválasztás terén tanúi vagyunk. 2. A szlovák-magyar együttélés (2007-2008) Ennek a rendkívül sokrétű témakörnek három területére térek ki: (1) a mindennapi élet során tapasztalt szlovák-magyar viszony megítélésére, (2) a dél-szlovákiai szlovákok és magyarok hatalmi pozíciójára, valamint (3) a két fél egyenjogúság-érzésére. Mivel bőséges adathalmaz állt rendelkezésemre, a konkrét időpontokban rögzített állapotokon kívül igyekszem bemutatni a jelenség dinamikáját és fejlődésének irányát is. 2.1. A szlovák-magyar viszony Az elmúlt hónapokban gyakran szembesültem azzal a kérdéssel, hogy Szlovákiában milyen a szlovákok és magyarok 120