Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
5. Felelősség és támogatás
célt, akkor el kell vetni, hiszen zsákutcába s nemzeti pusztulásba vezet. Négy különféle célt jelölhetnek meg a magyar kisebbségek, illetve Magyarország politikai vezetői. Az egyik a határváltoztatás célja, azaz a kisebbségek visszacsatolása Magyarországhoz. Ezt nyilvánvalóan csak erőszakkal érhetnék el. A háborús erőszak, figyelembe véve, hogy külső hatalmak támogatása nélkül elképzelhetetlen, irreális. Az ára nemcsak újabb pusztulás volna, hanem az európai egyesülés folyamatának is véget vetne, ami nemcsak Magyarországot s szomszédjait, hanem az Európai Unió legfejlettebb s legerősebb államait is mellékvágányra állítaná a globalizálódó világban. De a Magyar Köztársaság alkotmányának is ellentmondana,81 tehát az ország alkotmányos rendjén is változtatni kellene. A másik a sajátos kisebbségi jogok, illetve az autonómiák célja. Egy olyan rend, amelyben a kisebbségek rendelkeznének nemzeti életük legtöbb lényeges elemével. Elérése beleütközik a többségi nemzetek politikai vezető rétegének ellenállásába. Ők ugyanis az elszakadáshoz vezető átmenetnek tekintik ezt az állapotot. A harmadik a konszociatív demokrácia olyan rendje, amelyben a magyar kisebbségek anyanyelvűk hivatalos státusán, valamint a körzeti, járási és megyei rendszer olyan megoldásán túl, amelyben nem szorítják őket regionális kisebbségi helyzetbe, a magyarok az állam, a parlament, a kormány, a közigazgatás és az állam egyéb számukra fontos hivatalain belül alakíthatják olyan sajátos, ügyeikben dönteni hivatott intézmények, melyek révén hatékonyan érvényesíthetik nemzeti életük fejlődéséhez kapcsolódó törekvéseiket. Csakhogy a szomszéd országok nemzeti politikai elitjének számottevő része ezt a modellt is veszélyesnek tekinti.82 A negyedik az asszimiláció csendes elfogadása. E szerint nem az asszimiláció megakadályozásának kell az elsőrendű 81 A Magyar Köztársaság alkotmánya 6. § (1). 82 Lényegében véve magát a nemzeti másságot tartják vagy éppen teszik veszélyforrássá posztkommunista világunkban. 93
