Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

5. Felelősség és támogatás

erőteljes centralizációja, ott sem jár a fenti eredménnyel. Nézzük az okokat! A teljes központosítás több akadályba is ütközik, s ezek közt csak az egyik az egymástól eredetileg is eltérő irányzatok közötti erőegyensúly. Ennek ugyanis a pár­tok egyesítésével megszüntethető a szervezeti háttere. Ugyanakkor ebben az esetben a különbözőség olyan formái erősödtek meg, amelyek már az elődpártokban is jelen vol­tak, csak a pártok közötti küzdelem zaja elfedte azokat.75 Az egyik a helyi politikai hatalomból eredő regionális ha­talom. Az önkormányzatok befolyásának sikeres regionális összekapcsolása olyan cselevési teret hoz létre, amelyik a magyar párt döntéshozatalát országos szinten is befolyásol­ja. A régiók súlyát tovább erősítette a regionális önkormány­zatok megszületése. A másodikat az országos politikusok különféle befolyási övezetei adják. Kormányzati részvétel esetén befolyásuk mindenekelőtt a kormányzati pozícióikból ered, ellenzéki po­zícióban pedig ismertségükből, valamint a parlamenti mun­ka egyes területeiben való ismereteikből. Emellett lehet be­folyásuk az önkormányzatokban is. Mindenekelőtt magyar városok polgármesterei rendelkezhetnek olyan súllyal, ame­lyik ellenzéki helyzetben nem lebecsülendő. 75 Ugyanakkor persze meg kell említeni azt a társadalomszervező munkát, melyet a rendszerváltás utáni első időszakban nemegy politikai szerve­zet elvégzett. Kántor Zoltán az RMDSZ szerepét jellemezte akképpen, hogy „Az RMDSZ kettős funkciót tölt be. Egyrészt politikai pártként részt vesz a romániai politikai életben, másrészt társadalomszervező felada­tokat lát el a romániai magyar társadalom vonatkozásában.” Ennek alapján Kántor Zoltán szerint „Kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy a nemzet (nemzeti kisebbség) határai addig tartanak, ameddig intézmény­­rendszere elér". Kántor Zoltán: A nemzeti identitást formáló intézmény­­rendszerek. In Fedinec Csilla (szerk.): Társadalmi önismeret és nemzeti önazonosság Közép-Európában. Budapest, Teleki László Alapítvány, 2002, 186. p. Szerintünk azonban az intézményrendszer határai haté­konyságától is függnek. Az pedig nem utolsósorban annak függvénye, hogy az egyes intézmények mennyire műkődnek eredeti rendeltetésük­nek megfelelően, avagy mennyire válnak a politika szolgálólányaivá, töb­bek között a kisebbségen belüli politikai harcok eszközeivé, tulajdonkép­peni feladataik rovására. 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom