Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. A hasznosítás módjai
A nemzeti megkülönböztetés elvének alkalmazása azonban tovább ér a nemzeti közösség felbontásánál. Alkalmazása során derül ki, hogy a politikai közösség felbontásának szándékához vezet. 3.3. A politikai közösség kérdése A kettős állampolgárságról szóló népszavazás a rendszerváltás kezdetén kialakult alkotmányos egyetértés felbomlásának újabb szakaszát jelenti. Az első szakaszban a kisebbségeket kampánycélokra, illetve a nemzeti legitimáció erősítésére használták Magyarországon. A kettős állampolgárságról tartott népszavazás több ennél: a magyarországi politikai közösség megegyezésen kívüli kiterjesztésének kísérlete. Belső ellentmondását az adja, hogy a politikai közösség éppen az alkotmányos egyetértés révén válik szabad közösségé, amelyben a közösséget alkotó különféle polgárai valós polgárjogokkal és tényleges lehetőségekkel rendelkeznek. A kettős állampolgárság kísérletben azonban az a szándék is megjelenik, hogy a magyarországi politikai közösség egyik fele több évtizedre biztosítsa, másik fele pedig elveszítse a kormányzás lehetőségét. A kettős állampolgárság tartalmának és technikai kivitelezésének tisztázatlansága, valamint Magyarország szociálpolitikai teherbíró képességének eltérően megítélt korlátái mellett éppen ez a feltételezett szándék volt a megegyezés akadálya. Ugyanakkor az egyetértés kialakításának szándéka nélkül valós, tehát teljes értékű magyar állampolgárságot akkor is nehezen nyerhetnének a határon túli magyarok, ha Magyarország szociálpolitikai teljesítőképessége elbírna a két és fél millió új állampolgár ilyetén igényeivel. Nyilvánvalóan számos törvényt kellene megváltoztatni, köztük például a kétharmados többséget igénylő választójogi törvényt, amit persze a magukat veszélyeztetettnek érzők minden erejükkel akadályoznának. 29
