Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

8. Nemzeti megbékélés

Például a szlovákiai magyar pártok eddigi kormányzati cél­kitűzései közül hiányzott az átgondolt terv a nemzeti többség magyarságképének megváltoztatására. A szándék persze megvolt a kisebbségi politikusok többségében, de átgondolt közös tervvé nem állt össze. Ilyen természetű viták általában olyankor robbantak ki, amikor valamilyen sajátosan kisebbsé­gi jogszabálytervezet vagy döntés került a politikai viták fóku­szába, tehát ha egyben valamely konkrét magyar célhoz, ér­dekhez kapcsolódott. Sokkal kevésbé akkor, amikor olyan po­litikusoknak az ország egészét érintő visszaélései, hatalmas­kodása került szóba, akik autoritásuk nem kis részét éppen magyarellenességükkel építették fel.116 A magyar pártok pragmatikusan gondolkodva inkább az elérhető közigazgatási pozíciók elfoglalására, kulturális in­tézményeik megerősítésére és gazdasági céljaik elérésére törekedtek, s kerülni kezdték a meddőnek tűnő ideológiai­nak nevezett vitákat. Csakhogy tudvalevőleg alapvető kü­lönbség van az ideológiai és az értékrendi viták közt. Az el­ső elsősorban a politika hatalmi céljainak eszköze. Míg a po­litikai életben értékrendi vitát akár hatalmi érdekek ellené­ben is folytatni lehet, semmiképpen sem válhat ezek eszkö­zévé. Az értékrendről folytatott vita a társadalom, esetleg a politikai közösség összetartozásának alapelveit vizsgálja. Akkor is, ha álláspontjai hatalmi érdekeket sértenek, bele­értve akár a többség érdekeit is.117 Éppen ezért a hatalom 116 A kisebbségek elnyomása nem áll meg a kisebbségeknél, hiszen má­sok nemzeti szabadságának felszámolása a felszámolók szabadságát is szűkíti, még ha domináns helyzetbe is juttatja őket. Ennél a tézisnél John Locke ismert szabadságvédelmi törvényét terjesztjük ki az ember nemzeti szabadságára. Eszerint az embernek joga van az ellenállásra a szabadságát veszélyeztető államhatalommal szemben. Ugyanakkor ez nem terjedhet túl a jogállami állapot helyreállításán, nem válhat új zsar­nokság forrásává. Lásd John Locke: Második értekezés a polgári kor­mányzatról. Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 1999, 187-191. p. 117 A magyarok szeretnék behozni azt a hátrányt, amelyik a nélkülük mega­lakított kormányok idején halmozódott fel, a másik fél pedig szeretné előbbre vinni az ország euroatlanti integrációját és a gazdasági refor­mot, valamint szeretne győzelmet aratni a tekintélyuralmi tendenciák fölött. 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom