Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

2. Értelmezések

gyarországi történéseiből eléggé nyilvánvaló, hogy a jogértelmezés gyakorlatában egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni a többféle, egymástól eltérő politikai szándékot.

Kontraktuslista szemmel nézve a problémát, látszólag egyszerűbb helyzetben vagyunk, hiszen amennyiben az alkotmány végső forrásának a nép akaratát tekintjük, akkor - minthogy a Magyar Köztársaság alaptörvényéről van szó - a benne foglaltak forrása Magyarország polgárainak egyetértő akarata, aktuális pártpreferenciájuktól függetlenül. S mivel az alkotmány szövegével kapcsolatban a határon túli magyarok - tehát maguk az érintettek - sem emeltek kifogást, sőt helyeslik, hogy ügyük szerepel a Magyar Köztársaság alkotmányában, ezért állíthatjuk, hogy a Magyar Köztársaság állampolgárainak egyetértése az ő támogatásukra is támaszkodhat. Következésképpen a politikai döntéshozóknak respektálniuk kellene mind a jogi tényt, mind pedig a nép akaratát, valamint, morális szemmel vizsgálva a kérdést, nem hagyhatják figyelmen kívül az érintettek egyetértését sem, még ha ők nem is polgárai a Magyar Köztárságnak, hiszen az alkotmánynak ez a része róluk szól. Tehát a mindenkori magyarországi politikai többségnek nem lenne szabad egyedül döntenie a magyar kisebbségeket érintő legjelentősebb kérdésekben, és persze az állítás fordítottja is igaz, nem lenne szabad ilyet tennie a mindenkori politikai kisebbségnek sem.6 A köztük folyó politikai versenynek tehát korlátozottnak kellene lennie a kérdésben. Csakhogy ebben az esetben is ugyanabba az akadályba ütközünk, mint a pozitivista közelítésmód során: a többféleképpen értelmezhető alkotmányszöveg nem adja meg a kérdéskör pontos tartalmát és az egyetértés mértékét, s így közvetlenül nem szabja - nem is szabhatja - meg a politikai verseny korlátáit. Következés8 A jelenség nem ismeretlen a modern alkotmányosságban. Úgymond mások üdvözítésének alkotmányos hagyománya kerül szembe szabadságuk alkotmányos értékével. Lásd Donald P. Kommers és W. J. Thompson: Fundamentals in the Liberal Constitutional Tradition. In Joachim. J. Hesse and Norman Jonson (eds.): Constitutional Policy and Change in Europe. Oxford University Press, 1995, 14. p.

12