Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A megvalósítás módjai
az egymás veszélyeztetésére kívánják felhasználni a kettős állampolgárság kérdését, hanem az egyetértésükön nyugvó alkotmányos értékek egyikének tekintik. Ugyanakkor azt is át kell gondolnunk, hogy mi mindenen nem változtat a magyar kisebbségek kettős állampolgársága. Nem adja vissza a nemzeti szabadságuknak az államhoz kapcsolható elemeit ott, ahol élnek. Nem teszi hivatalossá a magyar nyelvet abban az országban ahol a kisebbségi magyarok élnek. Nem biztosítja, hogy a magyarok maguk irányíthassák kulturális és oktatásügyi intézményeiket. Nem oldja meg azt a problémát, hogy többségüket az országos mellett regionális kisebbségi helyzetbe szorították a közigazgatási átszervezések révén. Nem teszi nemzeti szimbólumaikat az állami szimbolika részévé. Általa nem érhető el, hogy országuk közjogi méltóságai és vezető politikusai tiszteletüket fejezzék ki e magyarok nemzeti méltósága előtt. Azaz nem változtatja az államot nemzetállamból multikulturális állammá, s nem szünteti meg asszimilálásuk szándékát. Tehát a magyar nemzet újraegyesítésének ígérete nem szüntetné meg a kisebbségek nemzeti veszélyeztetését. Persze nem keveset ígér a kettő állampolgárság számukra. Politikai jogokat, szociális állampolgárságot, szabad munkavállalást, szabad határátlépést, az Európai Unióból kívül maradóknak bejutást az Unió területére. És persze a szabad átköltözködést Magyarországra. De otthoni nemzeti szabadságukat nem hozná el. Tehát a nemzetegyesítés ígérete a valóságban csak a Magyarországra költözésük esetén tartalmazza a nemzeti szabadság legtöbb fontos alkotóelemét.92 Akik otthon maradnak, a magyar állampolgárság elnyerése révén nem számíthatnak rá.93 92 Kisebbségi magyarból egy csapásra a nemzeti többség részévé válnak. 93 „A kettős állampolgárságnak a határon túli magyarokra történő kiterjesztése nem tekinthető sem az egyedül üdvözítő eszköznek, de fölösleges eszköznek sem a magyar nemzetpolitikában. Mint minden más megoldást, ezt is érdemes a maga helyén kezelni. A nagy kérdés igazából az, hogy mit akarnak vele elérni, illetve melyek a magyar nemzetpolitika reális és méltányolható céljai.” Halász Iván: i. m. 34. p. 104
