Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A megvalósítás módjai
tül s folyamatosan, tehát megingások, megszakítások nélkül kellene tudnia fenntartani erőfölényét, hogy megvédhesse a kisebbségi magyarok kényszerrel szerzett pozícióit. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy nyilvánvaló irrealitása miatt nincs értelme tovább foglalkozni ezzel a koncepcióval. Nem is volna, ha a szomszédok kényszerítésének elve ne jelenne meg a magyarországi politikai közbeszédben s nemkülönben a magyar kisebbségek politikai elképzeléseiben. Folyamatosan jelen levő eleme a magyar nemzetpolitikának az a meggyőződés, hogy a szomszédok nemzetfelfogása elmaradottabb a magyarnál, s az erő az, amiből értenek, így a magyarországi, sőt a magyar nemzeti reálpolitikának mindenekelőtt a kényszerítés eszközeinek megteremtésére kell épülnie.87 6.2. Politikai kötődés-állampolgári kötődés A kettős állampolgárságról folytatott vita legfőbb gyengéje nem az érvek lazaságában, a teljes koncepciók és a mögöttük rejlő szándékok titkolásában, a túlzó ígérgetésben, illetve riogatásban rejlett, noha ezeket vetették egymás szemére a vitatkozó felek.88 Sokkal inkább az alkotmányos egyetértés megbomlásában és az egyetértés visszaállítására irányuló szándék hiányában keresendő a vita eredménytelenségének oka. Az alkotmányos egyetértés megbomlása oka és nem következménye a két összecsapásnak. Persze jellegük miatt tovább gyengítették az amúgy is bomló egyetértést. Ha ugyanis elsődlegesen belpolitikai győzelmet szeretne aratni az adott politikai párt a másik felett, akkor az egyetértés megteremtése nem is lehet a célja. A konkurens pártok belpolitikai legyőzésének szándéka alkotmányos kérdésben ugyanakkor nyilvánvalóan nem erősíti, hanem gyengíti 87 Carl Schmitt megkülönbözteti a „saját hatásai közé visszakényszerítendő” és a „végérvényesen magsemmisítendő” ellenség fogalmát. Carl Schmidt: i. m. 25. p. 88 Majtényi Balázs a politikai nemzet és a kulturális nemzet fogalmainak keveredésére mutat rá a magyar alkotmányban. Lásd Majtényi Balázs: Hol húzódnak a kisebbségvédelem határai. Regio, 2004. 4. sz. 3-18. p. 100
