Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

1. Bevezetés

térnünk azokra a politikai és társadalmi sajátosságaikra, amelyek eltérnek a nemzetileg többségi helyzetben élőkétől. A magyarországi magyarok ugyanis többségi helyzetből alkotnak véleményt a határon túliakról alkotmányos kérdésekben is. Ezt követően azt próbáljuk igazolni, hogy a Magyar Köztársaság kötelességének, valamint felelősségének jellegét és mértékét az alkotmányosság szabályainak olyan felfogása szerint kell megvonni, amely a kisebbségi lét alkotmányos kérdéseit is tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy több, egymástól sem független3 előfeltétele van annak, hogy kielégítő megoldás szülessen a magyar kisebbségek problémáinak megoldására. Szeretnénk rámutatni, hogy az előfeltételek egyike a magyarországi alkotmányos egyetértés ügyükben. Magyarországi alkotmányos egyetértés híján aligha lehet esélyük nemzeti identitásuk tartós megőrzésére.

A tanulmány írása közben egy szokatlan, sőt alighanem bírálható döntést kellett meghoznunk. Több olyan fejtegetésnél, amelyben magyarországi, illetve kisebbségi magyar politikusok döntései, tettei, álláspontjai is az érvrendszer részét képezik, nem idézzük őket. Ha ugyanis idéznénk, nevüket is említeni kellene. Ezzel azonban a munka, minden szándéka ellenére, az oly sok gyűlölettel megtöltött és a magyar kisebbségek közé is exportált magyarországi politikai küzdelem részévé válna. Amennyire csak lehetséges, jelenségekkel s elvekkel szeretne foglalkozni a tanulmány, nem pedig személyekkel. Ezért kisebb bajnak tartjuk a neveket soroló hivatkozások esetenkénti elmaradását, mint hogy az alkotmányos egyetértést kereső írás az elkeseredett magyarországi hatalmi küzdelem ideológiai fegyvertárába kerüljön.

Tudható persze, hogy éppen a durva összecsapások során használható ideológiai muníció számíthat nagyobb figyelemre ebben a tudatosan agresszívvá szított közhangulatban. Az írás azonban mégis inkább ahhoz kíván hozzájárulni, hogy a magyar kisebbségek kérdéséről folytatott nyilvános vita érveit ne egymás legyőzésére, hanem az alkotmányos

3 Rogers Brubaker szerint a kisebbségi kérdés alapvetően relacionális, s a nemzeti kisebbség, a nemzetállam és a külső anyaország hármasa közti viszonyrendszerben értelmezhető. Lásd Rogers Brubaker: Nationalism Reframed. Cambridge, Cambridge University Press, 1996, 67-68. p.

9