Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
52 A földbirtokreform helye és szerepe... műén a földreform mellé állt. Az OKP 1919-ben és 1920-ban megfogalmazott programjai a földreform feltételek nélküli támogatását tükrözték, noha ekkor még viszonylag kevés teret szenteltek a témának.157 A pártnak a földbirtokreformmal kapcsolatos politikájában bekövetkezett váltást egyrészt a párt magyar jellegének egyre nyíltabb vállalása és a közben elkezdődött kolonizáció válthatta ki. A párt lapjában, a Népakaratban 1922- ben a földreformmal kapcsolatban közzétett állásfoglalás, már jelzi a változást.158 Az OKP egyik vezető személyisége, Knapp Vince által szignált írás nem önmagával a földbirtokreform szükségességével szállt vitába, hanem a reform végrehajtása során tapasztalt hiányosságokkal. Knapp, ha óvatosan is, de bírálja az előző évben megkezdett telepítéspolitikát és azt, hogy eközben a magyar falvak cselédjei és napszámosai föld nélkül maradnak. A szerző szerint a párt nem a telepítések ellen van, hanem az ellen, hogy a telepesek egy része vagyonos ember, miközben magyar, szlovák, német nincstelenek nem kapnak földet. 1923-tól azonban már radikálisabb megfogalmazásokat is találni a párt iratanyagában. Az 1923. novemberi vezetőségi ülésen Lelley Jenő pártelnök addig szokatlan nyíltsággal a földreform fő céljaként az elnemzetlenítést emelte ki, s úgy ítélte meg, hogy a reform „csupán korteseszköz egy népszerűtlen párt kezében ”.159 A kezdetektől fogva jellemzőbb volt a radikálisabb hangvétel az Országos Magyar Kisgazda és Földmíves Párt állásfoglalásaira, amelyeket a pártsajtóban és népgyűléseken fejtettek ki. A párt 1920 áprilisától megjelenő lapjában, a Barázdában gyakori téma volt földreform, amelyet Szent-lvány József pártelnök a Szlovákiai Országos Gazdaegyesület találkozóján is gazdaságilag kártékonynak minősített. A kisgazdák az OKP-től eltérően nem csupán a reform végrehajtásának módját kárhoztatták, hanem annak egész filozófiáját. Szent-lvány szerint ugyanis nemcsak a reform végrehajtása csúszott félre, hanem a földreform törvényei is.160 Mindemellett azonban - főleg a népgyűléseken - a kisgazdák sem határolódtak el a földreformtól, sőt sok esetben annak szükségességét hangsúlyozták.151 Választóik társadalmi összetételének ismeretében azonban ez kettősség érthető és logikus lépésnek minősíthető. 157 Vö: Angyal Béla (szerk.): Dokumentumok az Országos Keresztényszocialista Párt történetéhez 1919-1936. Somorja-Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet-Lilium Aurum Kiadó, 2004, 13. sz. dokumentum: A Keresztény Szocialista Párt programja, 1919; 25. sz. dokumentum: Az Országos Keresztényszocialista Párt elnökségi ülése és pártkonferenciája, 1920. 158 Uo. 43. sz. dokumentum: A földbirtokreformról. 1922, 210-212 p. 159 Lelley természetesen a Köztársasági Agrárpártra céloz. Vö. uo. 50. sz. dokumentum: Dr. Lelley Jenő pártelnök beszéde a pártvezetőség ülésén a Keresztényszocialista Párt jövő feladatairól. 247 p.
