Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
A földreform a szlovákiai magyarok szempontjából 49 s hogy az ÁFH-ban s annak felügyelőbizottságában kizárólag csehek és szlovákok kaptak helyet. Miként azt is az illetékesek szemére vetették, hogy a földhivatal közlönye csak cseh nyelven jelenik meg.150 151 A német pártok egységes földreformelleni fellépése a húszas évek közepéig tartott. Amikor azonban 1926-ban a német pártok egy része belépett a kormányba, azoknak a földreformmal kapcsolatos retorikájában is változás következett be. A szlovákiai magyarokat illetően még keveset tudunk mind a reform eredményeiről, mind annak fogadtatásáról. A földbirtokreform jelentőségét különösen felértékelte az, hogy a magyarság döntő többsége Szlovákia déli, mezőgazdasági szempontból legértékesebb sík területein élt. Ennek is köszönhető, hogy míg országos viszonylatban a lakosságnak csupán 39,6%-a dolgozott a mezőgazdaságban, addig a magyarok között ez az arány 61,2% volt.161 Ennél csupán az orosz nemzetiségű lakosság dolgozott nagyobb arányban a mezőgazdaságban (83%), míg a csehszlovák népességnek csupán 41%-a, a németnek pedig 27%-a élt a mezőgazdaságból. A magyar lakosság szempontjából rendkívül kedvezőtlen volt a mezőgazdaságban dolgozók szociális rétegződése is, hiszen míg a mezőgazdaságban dolgozó csehszlovák lakosságnak csupán 30,1%-a, a németeknek pedig 26,4%-a volt mezőgazdasági munkás vagy napszámos, addig a mezőgazdaságban dolgozó magyarok között ezek aránya elérte a 41,6%-ot, Ez pedig azt eredményezte, hogy a nagybirtokok felosztása sokkal kedvezőtlenebbül hatott a magyarokra, mint a többi többségi nemzetre, illetve a németekre. 3. táblázat. Csehszlovákia lakosságának ágazati hovatartozása az 1921-es népszámlálás szerint Nemzetiség A felsorolt nemzetiségek ágazati hovatartozása %-ban mezőgazdaság ipar kereskedelem közlekedés állami alkalmazás és szabad foglalkozás hadsereg egyéb Csehszlovák 41,0 33,1 5,1 5,1 4,3 1,4 10,0 Német 27,3 43,6 7,1 5,1 4,6 0,8 11,5 Magyar 61,2 16,1 3,7 2,9 4,6 0,7 10,8 Orosz 83,0 4,8 0,5 1,3 1,6 0,7 8,1 Lengyel 21,2 55,2 2,0 8,6 2,1 0,2 10,7 Forrás: Sčítání lidu v republice Československé ze dne 15. února 1921. Československá Štatistika, svazek, 23. Praha, 1927. 150 Digitálni knihovna, NS RČS , 1920-1925, Tiský k tésnopiseckým zprávam o schúzích Národního shromáždéní republiky Československé. Tisk č. 111/4592. 151 Sčítání lidu v republice Československé ze dne 15. února 1921. Československá štatistika, svazek 23. Praha, 1927.
