Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
2. A földbirtokreform helye és szerepe az első Csehszlovák Köztársaság politikájában
A földbirtokreform törvénybe iktatása 37 után már nem rendelkezhet szabadon a lefoglalás alá eső birtok fölött."108 A magántulajdont szentségének tett engedményként a tulajdonosok a lefoglalt birtokból 150 (250) ha-t területet automatikusan visszaigényelhettek, sőt kivételesen akár 500 ha nagyságú földterületet is megtarthattak (11. paragrafus), a többiért pedig kárpótlás járt nekik. Kárpótlás nélkül sajátították viszont ki „az ellenséges országok állampolgárainak és a volt Habsburg-Lotaringiai-uralkodóháznak a birtokait".109 A földreform jellegéről folytatott vitában - mint általában az első köztársaság politikai kereteinek kialakításában - a meghatározó szerepet a cseh politikai erők játszották, a szlovák politika csupán asszisztált nekik. Az egységes parlamenti klubot alkotó szlovák politikai képviseletben ekkorra már három jól elkülöníthető irányzat formálódott ki: a Hlinka vezette katolikus Szlovák Néppárt, a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt keretén belül működő szociáldemokrata irányzat és a cseh Agrárpárt mögé felsorakozó agrárius irányzat. Közülük a néppártiak csupán az egyházi nagybirtokot illetően aktivizálódtak, a másik két csoportosulás pedig a hozzájuk legközelebb álló cseh párt elképzeléseit támogatta. Valamiféle külön szlovák álláspont egyedül a reform hatálya alá eső nagybirtok határ meghatározásának vitájában nyilvánult meg, amely során a szlovák képviselők azt a véleményt képviselték, hogy Szlovákia természeti viszonyai miatt - az erdők és legelők magas aránya volt a hivatkozási alap - minél nagyobb birtokok kialakítására kell törekedni.110 Valószínűsíthető azonban, hogy ebbe az a szándék is belejátszhatott, hogy gazdaságilag minél erősebb szlovák birtokos réteg jöjjön létre, amire a Juriga képviselő által javasolt 500 holdas határ lehetőséget adott volna. A szlovák parlamenti klub véleményének kialakításában a legerősebb csoportosulást alkotó Hodža által vezetett agráriusok véleménye volt a meghatározó. Hodžáék felismerték a földkérdés megoldásában rejlő politikai lehetőségeket, s a cseh Agrárpárt mintájára a téma napirenden tartásával akartak minél nagyobb választóbázist maguk mögött kialakítani, előkészítve így egy szlovákiai agrárpárt megalakítását. A Hodža szócsövének számító Slovenský Týždenník című lapban 1919. január 31-én jelent meg az első felhívás, amely a szlovák földművesek egységes szervezetének létrehozását szorgalmazta. Az 1919. április 13-án Turócszentmártonban megalakult Slovenská roľnícka jednota [Szlovák Földműves Szövetkezet] programjának középpontjában a földreform kérdése állt, s fő célját Hodža szavaival élve az alkotta „hogy kormányunknak javaslatokat adjunk arra nézve, hogyan jutassuk vissza a termőföldet a szlovák nép kezébe".111 Míg a Szlovák Földműves Szövetkezetbe elsősorban a falusi gazdákat toborozták, addig a szintén Hodža kezdeményezésére létrejött Slovenská domovina [Szlovák Szülőföld] nevű szervezet a zselléreket és a mezőgazdasági munkásokat szólította meg. A szervezet fórumaként meg108 Idézi Slezák: i. m. 6. p. 109 A Habsburgok vagyonának kárpótlás nélküli elkobzását a békeszerződések is jóváhagyták, az idegen államok állampolgárainak vagyonával viszont a Csehszlovákia által aláírt békeszerződés miatt azt nem lehetett megtenni, így ebben a kérdésben az érintett államokkal folytatott tárgyalások döntöttek. A magyar állampolgárok esetében viszonylag kedvezően az 1930-ban aláírt szerződés rendezte a kérdést. Vö. Rýchlik, Jan: Sociálni a národnostní. I. m. 47. p. 110 „Mi az 500 kataszteri hold alá semmiképpen sem megyünk. Inkább ne is vonatkozzon a törvény Szlovákiára" - jelentette ki Juriga képviselő a bizottsági vita során. ANS, f. RNS, k. 14, Výbor pro pozemkovou reformu. 2. ülés, 1919. március 28. Vö. Zuberec: i. m. 55-71. p. 111 Slovenský Týždenník, 17, 5. sz. (1919. jan. 31. )
