Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Mellékletek
Mellékletek 251 első csehszlovák kormány pénzügyminisztereként az önálló csehszlovák nemzetgazdaság megteremtésének egyik kulcsfigurája volt. Merénylet áldozata lett. Révay István (1899-1989) - szlovákiai magyar publicista, demográfus. Jelentős szerepet töltött be a két világháború közötti szlovákiai magyar közéletben. A Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület egyik vezetője, a Csehszlovákiai Magyar Testnevelési Szövetség elnöke volt. A revíziós sikerek után, 1941-1944-ben tagja a volt az országgyűlés Felsőházának. Mint nemzetiségi és kisebbségi szakértő 1945 és 1949 között a Teleki Pál Intézet igazgatója volt. A magyar békedelegációban szakértőként vett részt. 1949-ben Nyugatra távozott, s az USA-ban telepedett le. Megalakulásától részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány munkájában. 1951 és 1958 között a Szabad Európa Bizottság kutatóosztályán dolgozott. Miután 1967-ben Ausztriába költözött, történészként a csehszlovákiai, romániai, jugoszláviai és kárpátaljai magyar kisebbség problémáival foglalkozott. Spišiak, Ján (1901-1981) - szlovák jogász, diplomata, 1939-től 1944-ig a Szlovák Köztársaság követe volt Budapesten. A háború után a szovjetek elhurcolták. 1947-ben felmentették az őt ért vádak alól. Nyugdíjba vonulásáig egyetemi oktatóként tevékenykedett. Šrámek, Ján (1870-1956) - morva politikus, katolikus pap. A főleg a morvaországi katolikus lakosság körében népszerű Csehszlovák Néppárt alapítója és 1919 és 1938, illetve 1945 és 1948 között elnöke volt. Az első köztársaság egyik legbefolyásosabb politikusaként 1919 és 1939 között valamennyi kormánynak tagja volt. 1939-ben emigrált, s ő volt a londoni emeigráns csehszlovák kormány feje. Az 1948-as kommunista fordulat után félreállították. Šrobár, Vavro (1867-1950) - szlovák orvos, publicista, politikus. Az államfordulat előtt Liptószentmiklóson orvosi praxist folytató Šrobár a csehszlovakizmus egyik legaktívabb szlovák képviselője volt. 1918-ban ő képviselte a szlovákokat a CSNB elnökségében, majd Szlovákia Teljhatalmú Minisztériumának irányításával bízták meg. 1922-től fokozatosan kiszorult a politikai életből, ahová csak 1945 után tért vissza, amikor ismét miniszteri állást vállalt. A két világháború közötti polgári politikusok közül szinte egyedüliként az 1948-as kommunista puccs után is politikai szerepet vállalt, és egy ideig a Gottwald-kormány tagja volt. Stŕíbrný, Jifí (1880-1955) - cseh újságíró és politikus. A Cseh Nemzeti Bizottság tagjaként az 1918. október 28-i államfordulat egyik irányítója volt. 1918-tól 1935-ig nemzetgyűlési képviselő, több kormány minisztere volt. A harmincas években a cseh szélsőjobb egyik vezető személyiségeként a fasiszta Nemzeti Egység alelnöke volt. A háború után kollaboránsként börtönbüntetésre ítélték. Švehla, Antonín (1873-1933) - cseh politikus, a húszas évek csehszlovák politikájának meghatározó alakja. Az első világháború idején a cseh Maffia tagja, majd egyike volt az államfordulatot levezénylő személyiségeknek. Az Agrárpárt politikusaként 1918-tól 1920-ig belügyminiszter, 1922-től 1929-ig pedig (egy rövid időszak kivételével) miniszterelnök volt. Tagja volt az ötök testületének. Szent-lvány József (1884-1941) - földbirtokos, politikus, író, a két világháború közötti szlovákiai magyar politika és közélet egyik kiemelkedő személyisége. Az államfordulatot követően az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt (a későbbi MNP) alapítója és első elnöke volt. Noha a pártelnöki tisztséget 1925-ben Törköly Józsefnek adta át, a harmincas évek közepéig a párt tényleges vezetője ő maradt. Az első bécsi
