Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Mellékletek
Mellékletek 241 kepatony és Lőgérpatony) kataszteréből kihasított kolónia Pálffy Blanka somorjai, Benyovszky Lajos légi és Pálffy János beketfai birtokain jött létre, s Tonkháza községhez tartozott. Összterülete 830,2 ha volt, amelyre 61család telepedett le. A 25 szlovák, 1 cseh és 26 morva család mellett 9 olyan helyi magyar család is birtokot kapott, amely korábban alkalmazottként szolgált a lefoglalásra került nagybirtokokon. A kolónián, ahol 1925-ben kétosztályos szlovák iskolát létesítettek, 1930-ban 262 személy élt. Vörősmajor (Hviezdoslavov) - a Pálffy János királyfai, Wiener-Welten Rudolf béke-gombai és Pongrácz Frigyes nagyszarvai birtokain létrehozott kolónia három korábbi gazdasági udvar - Vörösmajor, Németsók és Józsefmajor - körül alakult ki. A Csütörtök és Béke község határából kihasított kolóniát az első között, 1921-ben alapították. A kolónia ekkor azonban még csak a volt Vörösmajorra terjedt ki, a további részeket csupán a húszas évek közepén kapcsolták hozzá. A kolónia összterülete 837,4 ha volt, a letelepedett telepesek száma pedig 69. A kolonisták közül, akik között a volt nagybirtok alkalmazottai mellett 7 reemigráns is volt, 21 volt szlovák, 15 cseh, 18 morva, 14 magyar és 1 német. A telepesek közül 12-en 3 ha alatti, 49-en 3-20 ha közötti, 8- an pedig 20 ha fölötti nagyságú birtokot kaptak. A kolónián már 1922-ben szlovák iskola nyílt. Az 1930-as népszámlálás 333 lakost talált a kolónián, amely 1936-ban vált önálló községgé. A magánkolóniák jegyzéke Abafala (Abovce) - a Tornaijai járás kisközségében 1928-ban telepedett meg 2 szlovák család, akik 33 ha nagyságú birtokrészt vásároltak Szabó László birtokából. Abloncipuszta (Ablonci) - a Tornaijai járásba tartozó Gömörmihályfalva kataszterébe tartozó pusztára a húszas évek közepén Forgáchfalva környékéről érkezett 8 szlovák család. Alsósztergova (Dolná Strehová) - a Kékkői járásba tartozó község melletti Bukóc- és Dúbravapusztán összesen 31 család települt le, akik 540 ha nagyságú terület birtokába jutottak. Alsótarány (Dolný Taráň) - Nemes János Komját és Ürmény kataszterébe tartozó birtokából 1924- ben 14 szlovák család vásárolt összesen 393 ha nagyságú birtokrészt. Alsózsember (Dolné Žemberovce) - a telepet a Szlovák Liga alapította 1921-ben, amely a Kohner és fiai cégtől vásárolta meg az Alsózsember határában lévő birtokot. A Lévai járásba tartozó 306 ha nagyságú kolóniára 32, többségében az USA-ból hazatelepült családot telepítettek le. Angyalka (Ancfalka) - a Vágvecse kataszterébe tartozó pusztára 1926-ban 1 bácskai szlovák telepes család költözött. Aszódpuszta (Aszód) - a Komáromi járásba tartozó Aszódpusztára 7 család telepedett le. Aszódpuszta Ekecs kataszterébe tartozott. Bakti (Bakta) - a Rimaszombat melletti faluba 11 szlovák család érkezett. A községben 1927-ben szlovák iskolát létesítettek, majd Szlovák Ligának köszönhetően 1930-ban modern jubileumi iskolát adtak át, amelyhez a kolonisták ajánlották fel a telket. Baloghpuszta (Balogh-pustatina) - az Ógyallai járásba tartozó Dunaradvány melletti Baloghpusztára 1929-ben érkeztek telepesek, akik Práger Szerafína birtokából vásároltak meg 170 ha nagyságú területet. A Kiszucaújhelyi járásból érkező 44 kolonista család áttelepülése mögött a Csehszlovák Néppárt Martin Mičura vezette szlovák szekciója állt. A meglehetősen kis telepes birto
