Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
7. A telepítések a politika kereszttűzében
A magyar pártok és a telepítések 161 változtatni kívánó javaslatnak nem volt esélye még arra sem, hogy megtárgyalásra kerüljön, mégis jól mutatta, hogy a német és magyar ellenzék milyen jelentőséget tulajdonított a témának. A rövidke törvényjavaslatot benyújtói azzal indokolták, hogy „az állami földhivatal nincs tekintettel a helybeli földigénylők kérelmeire, ha azok nem a csehszlovák nemzetiséghez tartoznak". A benyújtott törvénykiegészítés szerint a „német, magyar vagy lengyel kisebbség által lakott területen az összes felosztásra kerülő föld az illető község, illetve járás földműveseinek a legutóbbi népszámlálásban megállapított nemzetiségi számaránya alapján osztatik ki".*25 Noha a törvényjavaslat a kolonizációt nem említi, az, ha a termőföld az adott település nemzetiségi arányai alapján került volna kiosztásra, már önmagában kizárta volna, hogy máshonnan érkezett telepesek földhöz jussanak. Bár a telepítések kérdése továbbra is a magyar pártok prioritásai közé tartozott, az 1929-ig tartó második választási ciklusban jelentősebb szerepet csupán két esemény kapcsán kapott a téma. Első esetben a MNP ún. aktivista kísérlete kapcsán szükséges róla szólni. A Szent-lvány József vezette párt, amely úgy látta, hogy merev ellenzéki pozícióból nem tud megfelelő szintű érdekérvényesítő szerepet betölteni, 1926 és 1927 folyamán több olyan lépést is tett, amely egyfajta aktivista törekvésként értelmezhető, s amelynek az egyik lehetséges eredménye a pártnak a kormányba való belépése lehetett volna.425 426 A kezdetben sikereket is felmutató427 kísérlet végül kudarcot vallott, s az MNP továbbra is ellenzéki erő maradt. A kormányba való belépésről szóló tárgyalásokon az MNP egyik, sőt egyes vélemények szerint428 legfontosabb feltétele a telepítések leállítása volt. A Švehla miniszterelnöknek átadott kívánságok többek között tartalmazták, hogy az 500 hektártól kisebb szántóterületek és az 5000 ha-nál kisebb erdők ne foglaltassanak le a földreform céljaira, ill. ne kerüljenek államosítás alá. A telepítésekkel kapcsolatban Szent-lvány azok azonnali leállítását követelte, valamint azt, hogy a magyar lakosság a nemzetiségi számarányoknak megfelelően részesüljön a kiutalásokból.429 A földreform ellenőrzésére céljából a magyar párt egy olyan belső bizottság létrehozását is kérte, amelybe a cseh agrárpárt, a német kisgazdák és az MNP jelölhetett volna tagokat, valamint tagja lett volna az ÁFH elnöke, Jan Voženílek is.430 A nemzeti párt földreformmal kapcsolatos feltételeiről, amelyeket Švehla miniszterelnök reálisnak tartotta, Hodža bevonásával kezdődtek megbeszélések. Ennek kapcsán a szlovák poli425 Digitálni knihovna, NS RČS, Tiský k tésnopiseckým zprávam o schüzích Národního shromáždéní republiky Československé. R. 1926. Tisk č. 574. 426 Az MNP aktivista kísérletével kapcsolatban lásd bővebben Szarka László: Integráció és együttműködés a kisebbségpolitikában. Magyar aktivista kísérlet Csehszlovákiában. In Bárdi Nándor-Simon Attila (szerk.): Integrációs stratégiák a magyar kisebbségek történetében. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006, 23-39. p. 427 Mindenképpen eredménynek lehet elkönyvelni a nyelvtörvény végrehajtó kormányrendeletének elfogadását, valamint az illetőségi törvény elfogadását, amely ha nem is teljesen megnyugtatóan, de részben rendezte az állampolgárság kérdését. 428 A prágai magyar nagykövet a külügyminiszternek küldött rendszeres jelentései egyikében ekképp fogalmaz a telepítésekről: „amely ellen Szent-lványék elsősorban harcolnak és meg akarnak dönteni.’’ Vö. MOL, K 64, 17. csomó, 7. tétel, 582/res/1926. 429 Uo. 430 MOL K 64, 17. csomó, 7. tétel, 497/res/1926.
