Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
6. Gazdálkodás és élet a koloniákon
138 Gazdálkodás és élet a kolóniákon kok megvásárlására, 67 milliót építési hitelekre, 5 milliót pedig a birtokok üzemeltetését szolgáló hitelek tették ki. A különféle hitellehetőségek mellett a telepesek a támogatás számos más formáját is élvezhették.363 Az adókedvezmények közül a legfontosabbnak a házadó elengedése számít, amelyben azok a telepesek részesülhettek, akik új lakóépületet építettek maguknak. A kedvezmény 25-35 év időtartamra szólt. További adókedvezményként az egyenes adókról szóló 76/1927. számú törvény értelmében a telepesek 1928. január 1-jei hatállyal hat év időtartamra mentesültek a földadó befizetése alól is. A telepeseknek nyújtott segítség egyéb formái közé az állami juttatások, a különféle illetékek alóli felmentések és a segélyakciók tartoztak. 6.3. A TELEPESEK GAZDÁLKODÁSA A kolonizáció nemzetpolitikai sikereinek egyik alapfeltételét a telepes gazdaságok gazdasági prosperitása és életképessége jelentette. Ez számos tényezőtől függött, így a telepek helyének megfelelően körültekintő kiválasztásától, a telepesek megválogatásától, a telepeseknek nyújtott gazdasági segítségtől stb. A telepes gazdaságok gazdasági helyzetéről ezért nem is lehet általános képet nyújtani, hiszen míg egyes kolóniákat kiváló minőségű termőföldre telepítették, ahonnan jól kiépített utakon lehetett megközelíteni a piachelyeket, addig más telepek a külvilágtól elzárt majorságokra, esetleg mocsaras, nehezen művelhető földterületre épültek rá. Fontos volt ezenkívül a telepesek pénzügyi háttere, képzettsége, gazdasági rátermettsége is. Nagy különbségek mutatkoztak az állami és magánalapítású kolóniák között is, hiszen az utóbbiak esetében sem a kolóniák helyének kiválasztásánál nem érvényesültek a gazdasági szempontok, sem a telepesek megválogatása során, nem beszélve a telepes gazdaságok fölötti gazdasági ellenőrzésről, illetve segítségről, amely inkább csak az állami kolóniákon működött. A telepesek gazdálkodásában nagy szerepet kapott a Telepítési Hivatal által a kolóniák fölött gyakorolt gazdasági felügyelet, amelyet még 1923-ban hoztak létre, majd egy évvel később teljesen új szervezeti alapokra helyeztek. A gazdasági felügyelet létrehozásának, illetve szerepe erősítésének az ÁFH megfogalmazása szerint elsősorban az volt az oka, hogy a telepesek nem ismerik a kolóniák környékének helyi viszonyait (éghajlatát, a termőföld sajátosságait), s ennélfogva nincsenek tisztában az itt alkalmazandó termelési módszerekkel, illetve helyi kereskedelmi lehetőségekkel.364 Ezért a felügyelet legfontosabb célja a kolóniák gazdasági életének irányítása volt. A gazdasági felügyelet minél hatékonyabb munkájának érdekében a szlovákiai kolóniákat két csoportba sorolták be. A Pozsonytól Komáromig terjedő szakasz képezte az I. körzetet, az ettől keletre eső telepek pedig a második körzetbe tartoztak. A gazdasági felügyelet ellenőrizte az egyes kolóniák közös vagyonának kezelését, felügyelte a kolóniákon létrehozott szövetkezetek tevékenységét, a közös gyümölcsösök, tenyészállatok tartását, iskolák építését. Másrészt minden egyes telepesről külön aktát nyitottak, amelybe a havi rendszerességgel végrehajtott ellenőrzések eredményeit és tapasztalatait jegyezték be. A telepes gazdaságok meglátogatása során ellenőrizték, hogy a telepes saját maga műveli-e a földet, rendelkezik-e a megfelelő eszközökkel, milyen állapotban van az állatál363 Málek: i. m. 8. p. 364 NA ČR, f. SPU-VŠ, k. 247, Zpráva o provedení hospodárskeho dozoru na kolóniách, založeních Státním pozemkovým úradom na Slovensku a Podkarpatskej Rusi.
