Simon Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között - Nostra Tempora 15. (Somorja, 2009)
Előszó - 1. A téma szakirodalma és forrásai
12 A téma szakirodalma és forrásai tosan kutatható hasznosan.7 Szintén a prágai nemzeti levéltárban lelhető fel a Csehszlovák Nemzeti Tanács iratait tartalmazó fond, amely a telepítések etnikai célkitűzéseivel kapcsolatban rejt értékes anyagokat.8 A légionárius telepítésekkel kapcsolatban hasznos forrásanyag kutatható a prágai Központi Katonai Levéltár fondjaiban, elsősorban a Nemzetvédelmi Minisztérium9 és a Köztársasági Elnök Katonai Hivatalának10 fondjaiban. A földreform törvényeinek elfogadásával és bizottsági előkészítésével kapcsolatban a prágai Parlamenti Levéltár rendelkezik viszonylag gyér, de mégis figyelemre méltó forrásokkal.11 A kolonisták és kolóniák első bécsi döntés utáni sorsával kapcsolatban hasznosan kutatható a prágai Külügyminisztérium irattára is.12 Itt kell megjegyezni, hogy a földreformmal kapcsolatos parlamenti viták és hozzászólások (a bizottsági munka és az interpellációk egy részét kivéve) hozzáférhetők a prágai parlament honlapján található Közös cseh-szlovák digitális könyvtár szolgáltatásán is, ami jelentősen megkönnyíti a téma ilyen irányú feldolgozását.13 A kolonizáció helyi vonatkozásaihoz szinte valamennyi Dél-Szlovákiát érintő regionális levéltárban találni korlátozott mértékben forrásanyagokat, amelyek elsősorban a kolonisták gazdálkodásával és a telepeken létesített iskolák kérdésével kapcsolatosak. A magyarországi levéltárak közül a Magyar Országos Levéltár K szekciójába tartozó Felvidéki földbirtok-rendezési ügyek kormánybiztosának14 és a Külügyminisztérium különböző osztályainak iratanyagaiban15 találhatók a témával kapcsolatos forrásdokumentumok. A levéltári iratanyag mellett nélkülözhetetlen forrása a témának a korabeli sajtó, különösen az Állami Földhivatal (ÁFH) Pozemková reforma (Földreform) című közlönye, amely a reformmal kapcsolatos információk, rendeletek megjelentetésén kívül hoszszabb értékelő dolgozatokat is közölt. Az első köztársaság rendkívül gazdag sajtójából még hosszú évek kutatásai után is csupán a szemezgetés szintjén tudtam meríteni. Ebben nagy segítségemre volt a korabeli szlovákiai sajtó szakbibliográfiája,16 amely ugyan nem mentes a pontatlanságoktól, de így is rendkívüli módon megkönnyítette a témával kapcsolatos írások felkutatását. Hiányossága viszont a bibliográfiának az, hogy csupán a szlovák nyelvű sajtóval kapcsolatos adatokat tartalmazza, a magyar nyelvű lapokat nem dolgozta fel. A Csehszlovákiában megjelenő magyar nyelvű lapok közül a Prágai Magyar Hírlap (PMH)17 és a Ba9 Vojenský ústrední archív - Praha, fond Ministerstvo národní obrany, presidium (a továbbiakban: VÚA - Praha, f. MNO preš.). 10 Vojenský ústrední archív - Praha, fond Vojenská kancelária prezidenta republiky (a továbbiakban: VÚA - Praha, f. VKPR). 11 Archív národního shromáždení, fond Revoluční národní shromáždení (a továbbiakban: ANS, f. RNS). 12 Archív Ministerstva zahraničních vécí - Praha, (a továbbiakban: AMZV). 13 Digitálni knihovna, NS RČS, Poslanecká snémovna - stenoprotokoly. www.psp.cz 14 MOL, K 200, FFÜK. 15 MOL, K 64, a Politikai osztály rezervált iratai; Békeleőkészítő osztály; stb. 16 Bibliográfia článkov zo slovenských novín a časopisov 1918-1945. Odbor 24. Poľnohospodárstvo. Zv. 1. Poľnohospodárstvo na Slovensku 1918-1928. Diel la. Poľnohospodárstvo všeobecne. Pozemková reforma. Martin, Matica Slovenská, 1982. 17 A Prágai Magyar Hírlap 1922 júniusától 1938 őszéig, a Szlovákia magyarok által lakott területeinek visszacsatolásáig jelent meg. A kétségkívül legszínvonalasabb szlovákiai magyar napilap az ellenzéki magyar politika központi sajtóorgánuma volt, noha a lap irányvonaláért állandó harc folyt a két nagy magyar párt között.
