Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között
Választási hajlandóság 55 12. ábra. A választási hajlandóság az MKP-vel való elégedettség szerint (2006) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% Biztosan elmenne Valószínűleg elmenne Valószínűleg nem menne el Biztosan nem menne el Nem tudja □ elégedett □ elégedetlen ■ nem tudja Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy a választási hajlandóság és az MKP tevékenységével való elégedettség úgy függ össze, hogy minél elégedettebb valaki az MKP-val, annál valószínűbb, hogy elmegy szavazni. Másrészt, 2006-ban az MKP tevékenységét megítélni nem tudók is fontosabbnak tartották, hogy elmenjenek szavazni, mint az elégedetlenek. Nyilvánvaló tehát, hogy nemcsak az MKP tevékenységét értékelni tudó és pozitívan értékelő emberek jelezték szavazási szándékukat, de ebből a szempontból a pozitív választási hajlandóság hátterében 2006-ban is az elégedettség játszotta a főszerepet. Tehát nemcsak az MKP-val elégedettek mentek volna el szavazni, hanem azok között, akik választottak volna, az MKP-val elégedettek lettek volna többségben. Vagyis a választási hajlandóság összefügg a potenciális szavazók elégedettségével. 2.3. A választópolgárok típusai a választási hajlandóság szerint A választópolgárokat a választási hajlandóság szerint öt csoportra oszthatjuk. A pozitív választási hajlandóságúakat a biztosan választókra és az inkább választókra. A negatív választási hajlandóságúakat a biztosan nem választókra és az inkább nem választókra. Az utolsó csoportot a bizonytalanok képezik. Az egyszerűség és a könnyebb érthetőség kedvéért nevezzük őket pozitív magnak (a továbbiakban: PM), pozitív holdudvarnak (a továbbiakban: PH), negatív magnak (a továbbiakban: NM), negatív holdudvarnak (a továbbiakban: NH) és bizonytalanoknak (B). Ezek a csoportok a választási hajlandóság egy-egy típusát képviselik. Részben már az eddig elmondottak alapján is beazonosíthatók, de mivel a lehető legpontosabb identifikációra törekszünk, a szociodemográfiai jel