Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

A stabil magyar választópolgár portréja, avagy a szlovákiai magyarok politika iránti érdeklődése és választási hajlandósága 2001 és 2006 között

52

A stabil magyar választópolgár portréja...

9. ábra. Választási hajlandóság (2006)

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

alapiskola szaktanintézet érettségizett felsőfokú Pozsony Nagyszombat Nyitra Besztercebánya Kassa

□ Biztosan elmenne □ Valószínűleg elmenne □ Valószínűleg nem menne el ■ Biztosan nem menne el ■ Nem tudja

Összesítve az eddig elmondottakat kiderül, hogy a szociodemográfiai tényezők közül a választási hajlandóságot leginkább az iskolai végzettség befolyásolta, amely az összes vizsgált időszakban hatott. Mellette időnként a nem, a kor, a regionális és a kerületi hovatartozás, valamint a településtfpus szerepe is megnövekedett, de az iskolai végzettség hatását akkor sem szárnyalta túl.

Kvalitatív kutatásaink során kiderült, hogy azok, akiket nem érdekel a politika, általában választani sem készülnek, akiket viszont érdekel, azok hajlanak a szavazásra. Ebből arra következtethetünk, hogy a választási hajlandóság a politika iránti érdeklődés egyik indikátora. Mivel azonban a magyarok politika iránti érdeklődése alacsony, s adatunk sincs elegendő, amellyel ezt az összefüggést ellenőrizhetnénk, a továbbiakban azt elemezzük, hogy vajon a vizsgált népességet fokozottabb mértékben megszólító politikai kérdés, a szlovákiai magyarok helyzete iránti érdeklődés befolyásolja-e a választási hajlandóságot.

Arról, hogy a szlovákiai magyarok helyzete iránti érdeklődés milyen mértékben hat a választási hajlandóságra, 2001-ből és 2003-ból vannak adataink (lásd 10. ábra). Azokat, akiket foglalkoztatnak a magyarokkal kapcsolatos kérdések, mindkét évben magas pozitív választási hajlandóság jellemez: 2001-ben 84%, 2003-ban 90,5% (tehát az átlaghoz képest 2001-ben 9%-kal, 2003-ban 11%-kal magasabb). Akiket ezek a kérdések nem foglalkoztatnak, azoknak a pozitív választási hajlandósága is jócskán az átlag alatt marad: 2001-ben 56%, 2003-ban 50,5% (vagyis az átlaghoz képest 2001-ben 19%-kal, 2003-ban 29%-kal alacsonyabb). Az összefüggés fordítva is érvényes: akiket nem foglalkoztatnak ezek a kérdések, azok között 2001-ben a negatív választási hajlandóságú-