Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
Összegzés 35 25. ábra. Önmagukról és egymásról alkotott kép (%) 0 10 2D 30 40 intelligens barátságtalan Ez a másság az egymásról alkotott képben is tetten érhető, mégpedig abban, hogy a magyar fiatalok sokkal rosszabb véleménnyel vannak a szlovákokról, mint a szlovák fiatalok a magyarokról. A szlovákok sokkal inkább felruházzák pozitív tulajdonságokkal a magyarokat, mint fordítva. Sőt, két esetben még a magyarok önértékelését is megelőzik, hiszen összetartóbbnak és törekvőbbnek tartják őket, mint a magyarok önmagukat. A magyarokat háromszor több szlovák tartja intelligensnek és toleránsnak, nagyjából kétszer több becsületesnek, összetartónak és törekvőnek, mint amennyi magyar jellemzi ugyanezen tulajdonságokkal a szlovákokat. Ugyanakkor kétszer több magyar gondolja a szlovákokról, hogy lusták és barátságtalanok, mint amennyi szlovák a magyarokról. 3. ÖSSZEGZÉS A fenti írás a nemzeti identitás néhány szeletének feltérképezésére irányult. Bár nem állt szándékomban összehasonlítani a 2007-es felnőtt szlovákiai magyar népesség véleményeit a 2001-es felmérés 14-29 éves alanyainak véleményeivel, annyi azonban idekívánkozik, hogy mélyebb elemzés nélkül is felsejlettek a legalapvetőbb hasonlóságok, amelyek már korábban is jellemezték a szlovákiai magyarokat, s úgy látszik, az idő múlása sem változtak: 1. önbesorolásunk elsősorban kultúrnemzeti, nem pedig államnemzeti alapon működik; 2. a nemzeti hovatartozás legalapvetőbb szempontja az önbesorolás, a magyar anyanyelv, valamint a magyar nyelv és a magyar kultúra ismerete. Természetesen más párhuzamok is vonhatók, sőt a szlovák-magyar hasonlóságok és különbségek egy részét is felvillantottuk, de ezekkel kapcsolatban mégiscsak jobbnak tartom megvárni, miről árulkodik majd az adatok mélyebb szintű elemzése. Hiszen épp az