Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
26 Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről 17. ábra. Ön hogyan viszonyul a következő csoportokhoz?* (%) 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 szlovákok magyarországi magyarok erdélyi magyarok vajdasági magyarok szlovákiai magyarok kárpátaljai magyarok ■ nagyon rokonszenves a inkább rokonszenves □ közömbös ■ ellenszenves Megjegyzés: * - A nem tudja/nem válaszolt feleleteket nem tüntettem fel, ezek hiányoznak a 100%-hoz Az adatok háromféle megállapítást engednek: 1. a szlovákiai magyarok leginkább önmagukkal, saját csoportjukkal rokonszenveznek; 2. a magyar és más csoportok közül7 elsősorban a magyarokat tartják szimpatikusnak; 3. bár a szlovákokat tartják a legellenszenvesebbeknek, az irántuk való viszonyt mégsem az antipátia, hanem inkább a közömbösség jellemzi. 2003-hoz viszonyítva nőtt a mindkét csoport iránti ellenszenv. Akkor a szlovákok a megkérdezettek 7%-ának, a magyarországi magyarok 2%-ának voltak ellenszenvesek. Végezetül tekintsük meg a 17. ábrát, amelyből kiderül, hogy a szlovákiai magyarok elsősorban kulturált, mások kultúráját is fejlesztő, valamint identitását megőrizni képes nemzetnek tartják magukat. Véleményük szerint a szlovákokat leginkább az jellemzi, hogy sokat beszéltek és keveset tettek, továbbá az európai demokratikus normáknak sosem fognak megfelelni. Többségük egyik nemzetet sem tartja gőgösnek és fennhéjázónak, de azzal sem ért egyet, hogy vendégszeretőnek álcázzák magukat, pedig csak a haszonra várnak. 7 A kutatásban összesen 21 csoport szerepelt, de az itt elemzésre kerülő téma szempontjából kevésbé tartom őket relevánsnak, ezért nem foglalkozom velük.
