Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
20 Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről Ha megnézzük azokat a körülményeket, amelyek diszkrimináció tárgyát képezhetik (lásd 11. ábra), akkor azt látjuk, hogy a magyar lét problémákkal is jár, hiszen a felsorolt nyolc körülmény közül a szlovákiai magyarokat leginkább nemzetiségi hovatartozásuk miatt érte hátrányos megkülönböztetés. Kétharmaduknak volt benne része, ebből 56%-nak ritkán, minden tizediknek pedig gyakran. 11. ábra. Milyen gyakran érte Önt hátrányos megkülönböztetés az alábbi okok miatt? 0% 20% 40% 60% 80% 100% Nemzetiségi hovatartozása Vallásos meggyőződése Társadalmi származása Éetkora Anyagi helyzete A vidék miatt, ahonnan származik Politikai nézetei Neme □ soha □ ritkán ■ gyakran ■ nem válaszolt Ezzel egyidejűleg az is elmondható, hogy a Kárpát-medencei magyarok közül nemzetiségük miatt épp a szlovákiai magyarokat érte a leggyakrabban hátrányos megkülönböztetés (lásd 12. ábra). Hiszen az erdélyi magyarok 57%-ával, a vajdasági magyarok 47,6%ával és a kárpátaljai magyarok 49,4%-ával szemben, akik ilyesmit még sosem tapasztaltak, a szlovákiai magyaroknak alig 30%-a válaszolta ugyanezt. S bár gyakori zaklatást a Vajdaságban még többen jeleztek (14,5%), a diszkrimináció előfordulásának gyakoriságában Szlovákia vezet. Ez azért is érdekes, mert a szlovákiai magyarok a többi Kárpát-medencei magyarhoz képest kevésbé szoktak panaszkodni, s az ilyen nemzetközi közegben való tartózkodás után a szemlélőt-hallgatót sokszor kerfthette hatalmába olyan érzés, hogy mindenhol bántják a magyarokat, csak Szlovákiában nem. Ehhez képest az adatok épp az ellenkezőjéről árulkodnak.
