Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
18 Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről 9. ábra. Magyar nemzeti szimbólumok a Kárpát-medencében (%) Szlovákia Erdély Vajdaság Kárpátalja Magyarország Ami a magyar történelmi hősöket illeti, a szlovákiai magyarok 70%-a szerint vannak ilyenek, 19%-a pedig nem ismer nemzeti hősöket. A legtöbben István királyt (18,6%), Kossuth Lajost (9,4%) és Mátyás királyt, illetve a Hunyadiakat említették (8,7%). Rajtuk kívül a következő nevek hangzottak el: Rákóczi (4,3%), Petőfi (3,6%), Széchenyi (3,4%), Zrínyi Miklós (1,9%), Dobó István (1,6%), Attila, Árpád vezér, Klapka György, Dózsa György, az 1956-os hősök (valamennyi 1%-nál alacsonyabb gyakorisággal).4 Az utolsó kérdés a kulturális személyiségekre vonatkozott. A megkérdezettek 15%-a senkit sem tudott említeni, háromnegyedük azonban igen. A legtöbben Petőfi Sándort (30,8%), Jókai Mórt (7,7%) és Ady Endrét (3,9%). A legtöbb felsorolt személyiség az iskolai irodalomtankönyvekben is megtalálható (József Attila, Kölcsey Ferenc stb.). További jellegzetesség, hogy többségük az irodalom terén tevékenykedett - a képzőművészeket csak Munkácsy Mihály, a zenét csupán Liszt Ferenc és Bartók Béla képviseli, más területekről szinte senkit sem említettek. A kortárs személyiségek közül keveset soroltak fel, s azokat is nagyon ritkán említették (Szabó István, Esterházy Péter, Kertész Imre). A hazai személyiségek közül egy-két alkalommal Dobos László és Duray Miklós neve hangzott el. 4 Erdélyben Petőfi, Mátyás király és Kossuth Lajos a leggyakrabban említett nemzeti hősök, a Vajdaságban - akárcsak nálunk - István király, Kossuth és Mátyás király, Kárpátalján Zrínyi Ilona, Rákóczi Ferenc és Kossuth, Magyarországon pedig Kossuth, Széchenyi és Mátyás király.
