Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Felhasznált irodalom
182 Sokat adtunk, de lehet többet is szervezet földrajzi hatósugara, 3. a szervezet tevékenységi köre. Ami a legutolsó szempontot illeti, az empirikus adatok is alátámasztják a statisztikákból származó következtetéseket, hogy a legtámogatottabb területek az egészségügy, az iskolaügy és a sport. Mivel a százalékos adományozásra már négyszer volt lehetőség, indokolt a kérdés, hogy mennyire vált az adófizetők „bevett” szokásává. Az adatok arra utalnak, hogy a lakosság e téren is heterogén. Négy csoportja különíthető el, ezeket többszörösen nyilatkozóknak, potenciális nyilatkozóknak, új nyilatkozóknak és visszalépő nyilatkozóknak neveztem el. Pozitívumként könyvelhető el, hogy a megkérdezettek 43%-a többszörös nyilatkozó, viszont elgondolkodtató, hogy csaknem hasonló nagyságú a még sosem adományozók, tehát a potenciális nyilatkozók tábora (40%). Ez újfent arra vall, hogy az adó-allokációs mechanizmusban még mindig nagy lehetőségek rejlenek, hiszen nem valószínű, hogy a potenciális nyilatkozók egytől egyig jogosulatlanok vagy/és elvből nem adnak a civileknek. Sokkal inkább feltételezhető, hogy ezúttal is a 2002-es felmérés során feltárt indokok - kényelmesség, feledékenység stb. - játszanak szerepet. A jótékonykodás egyéb formái (a jótékonysági célú tárgyak, eszközök vásárlása, a pénzbeli adományok, valamint az emberek és/vagy intézmények támogatása) aránylag elterjedtek az emberek körében. A százalékos adományozás és a jótékonykodás más formái közötti összefüggés a felmérésekből nem derül ki teljesen - valójában ezt a kérdést mélyebben nem is vizsgálták -, csak annyit tudunk meg, hogy a százalékos adományozás lehetőségével élők (az adófizetők 54%-a) 85%-a, azaz tetemes többsége más formában nem támogatja a civil szervezeteket. Végezetül vessük össze röviden az adományozás két mechanizmusával foglalkozó statisztikai és empirikus adatokat. Ezek több tanulsággal szolgálnak: 1. Akárcsak az adókedvezménnyel járó adományozás hat éve alatt, a százalékos adományozás öt éve alatt is folyamatosan növekedett az adományozó természetes és jogi személyek száma és az adományozás értéke. Ez a pozitív tendencia több makro- és mikrotársadalmi tényező együtthatásának köszönhető (gazdasági fejlődés, politikai és legiszlatív környezet, a civil szervezetek részéről folyó kampány, a lakosság fokozódó tájékozottsága, a jótékonykodásnak mint magatartásformának a propagálása és újrafelfedezése, hogy csak az adatokból nyilvánvalókat említsem). 2. Az adókedvezménnyel együtt járó adományozás 1998-2003 között 5 284 961 305 koronával segítette a civil szektort, a százalékos adományozásból befolyt összeg 2002-2006 között 3 099 874 969 korona volt. A két mechanizmus pénzügyi sikerességét tekintve tehát elmondható, hogy az adókedvezménnyel együtt járó adományozás sikeresebb volt, mint a százalékos adományozás. 3. A százalékos adományozás leginkább kedvezményezettjei az egészségügyi, az iskolaügyi és több tevékenységet folytató pozsonyi székhelyű szervezetek. Az utóbbi két évben egyre sikeresebbek a nagyvállalatok és a bankok alapítványai. Felhasznált irodalom Analýza výsledkov poukázanej sumy z 25 z dane v roku 2004 2005. Bratislava, 1. SNSC. Bíró Endre 2002. Nonprofit Szektor Analízis. Budapest, EMLA Egyesület. Horská, Tereza 2004. Analýza financovania mimovládnych neziskových organizácií. Návrh materiálu na rokovanie RV MNO.
