Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
Ahogy a szlovákiai magyarok látják 13 Ugyanez tapasztalható a szülőföld esetében, bár itt az eloszlás egyenletesebb. A legtöbben szülőföldjüknek is Szlovákiát tekintik (29,6%), ám jóval kevesebben, mint ahányan a hazájuknak. A szülőföld második asszociációja a Felvidék (24,3%), tehát többen érzik szülőföldjüknek, mint hazájuknak. Minden hatodik megkérdezett szülőhelyét, csaknem minden nyolcadik jelenlegi lakhelyét tekinti szülőföldjének. 4. ábra. Mit tekint szülőföldjének? (%) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 Szlovákiát A Felvidéket A települést, ahol született A települést, ahol él Egy bizonyos néprajzi tájegység A történelmi Magyarországot Magyarországot Egy bizonyos régiót Egyéb A „haza” fogalma tekintetében az elmúlt tíz évben érdekes változások következtek be (lásd 5. ábra). 1997-ben a legtöbben a születési helyüket tekintették a hazájuknak (56%), másodsorban a Felvidéket (16,2%) és csak azután Szlovákiát (12,5%). Ekkor többen érezték magukat hazátlannak, de azok is többen voltak, akik Európát tartották hazájuknak. S bár több kategóriában is látható növekedés, a legnagyobb különbséget mégis a Szlovákiával mint hazával való azonosulásban tapasztalható hatalmas ugrás jelenti. Hogy ez az azonosulás fokozódott, további adatok is bizonyítják. Például arra a kérdésre, hogy amennyiben szabadon választhatnának, melyik országban szeretnének élni, a magyarok 40%-a Szlovákiát választotta.3 A Szlovákiával való fokozott identifikáció abban is megnyilvánul, hogy azok mellett, akik a szlovákiai magyarokat csak a magyar nemzet részének tekintik (57,7%), vannak, akik szerint ugyanúgy alkotják a magyar, 3 12,6%-uk Magyarországot, 18%-uk nem tudta megmondani, 9,6%-uk nem válaszolt. A többiek 1-3%-nyi arányban különböző országokat soroltak fel, a leggyakrabban az USA-t, Svájcot, Angliát és Csehországot.
