Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

Diploma előtt és után. Egyetemet végzett szlovákiai magyar fiatalok választási és lehetőségei

2006-os helyzetkép 133

2. Az előzőhez képest ritkább, de azért még jelentős tendencia az ismerősök elsődleges igénybevétele, és az ő közbenjárásukra történő elhelyezkedés.

3. Az interjúalanyokra csupán minimális mértékben volt jellemző, hogy a munkaügyi hivatal vagy magán munkaközvetítő ügynökség segítségét keresték.

Az interjúalanyok másik csoportjába azok tartoztak, akiknek munkát kínáltak fel, még mielőtt munkát kerestek volna. Ez a csoport sem teljesen homogén. Vannak, akiknek nem kellett munkát keresniük, mivel már az egyetemi évek alatt is dolgoztak, s az egyetem elvégzése után sem változtattak munkahelyet (pl. a levelező tagozaton tanuló pedagógusok képesítetlen munkaerőként tanítottak a lakhelyükön vagy annak közelében található iskolában). Vannak, akik szintén dolgoztak egyetemi tanulmányaik alatt, s bár nem maradtak az eredeti munkahelyükön, épp ennek köszönhetően kínáltak fel nekik másik, számukra megfelelőbb állást. Végezetül vannak olyan interjúalanyok, akik ismeretségi körüknek köszönhetően kaptak állást.

Különálló csoportot képeztek a vállalkozók. Többségük már az egyetem alatt dolgozott, voltak, akik már akkor indították vállalkozásukat. Ez a stratégia fokozottabb mértékben jellemző a természettudományi vagy műszaki szakemberekre (főleg az informatikusokra és a közgazdászokra), mint a humán szakokon végzettekre.

„Én már az egyetem második évében kerestem munkát, sőt bedolgoztam bizonyos cégeknek. Volt lehetőség arra, hogy minél hamarabb függetlenítsem magam a szüleimtől, tehát elkezdtünk bedolgozni, brigádmunkákat, először akár fizikai jellegű brigádmunkákat, utána pedig egyre jobban értettük a szakmát, második-harmadikban pedig bedolgoztunk szakmánkon belüli cégeknek. Ez számomra sikerként könyvelhető el, mert ment a dolog, utána pedig mikor harmadikos voltam, alapítottam egy saját céget, ami egy internet-szolgáltató kft. volt. "

A többség úgy tartotta, hogy az első álláskeresés a legnehezebb.

„A legnehezebb elindulni. Az iskola elvégzése után megtalálni a munkát, és aztán már könnyű, ha az ember tapasztalatot szerez és van gyakorlata. Amikor te keresed a munkát, akkor tulajdonképpen bármit elvállalsz, csak kapjál valami munkát, amiből meg tudsz élni. Aztán már valamilyen szintet elérsz, tapasztalatot szerzel, aztán már nem te keresed a munkát, hanem válogatsz benne. ”

Összefoglalás

A megkérdezettek többsége az egyetem befejezése után nem vette igénybe a munkaközvetítő intézményeik szolgáltatásait, hanem saját maga látott neki a munkahelykeresésnek. Ez vagy úgy történt, hogy hirdetéseken keresztül jelentkeztek be a különböző munkaadókhoz, vagy ismerőseik segítségét vették igénybe (tehát a hálózatok e téren sokkal inkább működtek, mint az iskolaválasztásnál), esetleg a két lehetőséget kombinálták egymással. Többségüknek ily módon sikerült is elhelyezkedniük. Akik túl voltak az első munkahelyen, hasonló módon jártak el a következő munkahely(ek) keresésénél is, hacsak nem kaptak ezt megelőzően állásajánlatot.

Azokra az interjúalanyokra, akik már egyetemi éveik alatt is dolgoztak, gyakrabban jellemző, hogy a munkaadók keresték meg őket.

Ami a magyar fiatalok szlovákokhoz viszonyított elhelyezkedési esélyeit illeti, az interjúk alapján nem állapítható meg semmiféle különbség a két csoport között. Feltehe-