Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)

A szlovákiai magyarok politikai identitása

108 A szlovákiai magyarok politikai identitása

9. táblázat. Az egyértelműen nem besorolhatók (51%)

Önbesorolás

Demográfiai jellemzők

Tagja-e valamelyik pártnak?

Kire szavazott az 1998-as választásokon?

Semmilyen

42% férfi/58% nő A növekvő iskolai végzettséggel csökken az arányuk

3% MKP 97% nem tag

67% MKP 7% SDK, SDL 17% nem szavazott 9% nem emlékszik

Nem tudja

39% férfi/61% nő Kétharmaduk alapiskolai végzettségű

6% MKP 97% nem tag

72% MKP 8% más pártokra (HZDS, SDK, SDL, ZRS) 15% nem szavazott 7% nem emlékszik

Az egyértelműen nem besorolható politikai értékrendűek, akik a szlovákiai magyarok másik nagy csoportját alkotják, nagyrészt azokkal azonosak, akik az önbesoroláskor semmilyennek vallották magukat, vagy nem tudták, hova is tartoznak. Persze láttuk, hogy azért ez nem teljesen igaz, hiszen a tekintélyelvű értékek együttese mintha közelebb állna hozzájuk. Politikailag tehát ők sem teljesen „érintetlenek”.

További érdekessége a semmilyeneknek és a magukat besorolni nem tudóknak, hogy bár az értékítéletekhez való viszonyulásuk szintjén éppen azért kerültek ugyanabba a nagy csoportba, mert nincs közös nevezőjük, a vizsgált mutatók szerint mégis homogénebbek, mint a demokrata-liberálisok és a tekintélyelvűek, akiknek pedig volt közös nevezőjük, mégpedig a hasonló politikai értékrend.

Végezetül nézzük, kik is ők? Lényegesen több köztük a nő, mint a férfi. Jellemző az alacsonyabb iskolai végzettség (köztük található a legtöbb alapiskolai végzettségű). Életkorukat tekintve ugyanúgy lehetnek fiatalok, mint középkorúak vagy idősebbek. Nagy többségük nem párttag, bár akadnak köztük is MKP-tagok - a semmilyenek 3%-a, azok közül pedig, akik nem tudták magukat politikailag beazonosítani, 6%! A semmilyenek közül kevesebben választották az MKP-t, de mindkét csoport szinte azonos részarányban szavazott más pártokra is. S ugyancsak kis eltérés van a nem szavazók hányada között. Ez 15-17% között mozog, ami azt jelenti, hogy épp közülük került ki a legtöbb nem szavazó (pontosabban lásd a 2. mellékletet).

4. Konklúzió

Összegezzük hát az elmondottakat! Arra a kérdésre, hogy a kilencvenes évekhez képest 2001-re változott-e a szlovákiai magyarok politikai identitása, a válasz: igen. Az adatokból kiolvasható változás többirányú:

1. Csökkent a konzisztens, kompakt értékrendűek részaránya, ezzel egyidejűleg növekedett az egyértelműen nem definiálható értékrendűek részaránya.

2. Nem mutatható ki a korábbi „tiszta” demokrata és „tiszta” liberális politikai értékrend, csak a kettő kombinációja. A demokrata-liberális értékrend súlya csökkent, a tekintélyelvűé pedig növekedett.

3. Mind a kompakt értékrendűekre, mind az egyértelműen nem definiálható értékrendűekre jellemző az a jelenség, amit a homogén heterogenitás fogalma fed a leginkább. Ez 2001-ben sokkal erősebben jelentkezett, mint a kilencvenes években. Arról van szó, hogy mindkét csoporton belül létezik egy rendezőelv, amelynek alapján a vizs-