Lampl Zsuzsanna: Magyarnak lenni. A szlovákiai magyarok értékrendje - Nostra Tempora 14. (Somorja, 2007)
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti identitás néhány összetevőjéről
Magyarnak lenni, avagy a nemzeti IDENTITÁS NÉHÁNY ÖSSZETEVŐJÉRŐL Szociológushallgató koromban két magyar szakos fiú elhatározta, hogy a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar nyelvű diáklapot jelentet meg. A hír hallatán egyesek élénken helyeseltek, mások a fejüket fogták, én pedig eldöntöttem, hogy társulok velük. Még nem ismertük egymást, ezért felkerestem őket. Mindkettő rendkívül lelkes volt és nagyon sovány. Természetesen kérdezősködtek, ki vagyok, mit tanulok. Nem is volt semmi gond addig, amíg meg nem kérdezték tőlem, hogy miért akarok én is részt venni a lap szerkesztésében. Már a gimnáziumban is szerkesztettem újságot, feleltem, meg hát azért, mert magyar vagyok. Erre ők megkérdezték, mit jelent számomra az, hogy magyar vagyok. Na, ekkor megállt a tudományom. Mert nekem magyarnak lenni mindig olyan természetes volt, mint levegőt venni, és tizenkilenc éves koromnak addig a pillanatáig sosem gondolkodtam azon, hogy valami más is lehetnék. Mindig ez jut az eszembe, amikor az értékrendjükről, a nemzetiségükről és a nemzeti identitásuk különböző összetevőiről faggatom az embereket. Csupa olyan tényező, amelyekről „normális” állapotban - amikor nem szembesítenek velük, nem dugnak kérdőívet az orrunk alá, nem marasztalnak el miattuk - ritkán gondolkodunk, viszont velük és belőlük élünk, mint a láthatatlan oxigénből, amely szintén akkor válik érzékelhetővé, amikor fogyni kezd. Az biztos, hogy a legtöbb szlovákiai magyar számára nem a nemzeti hovatartozás a legfontosabb érték. Első helyen mindig a család áll, legutóbb a válaszadók kétharmada tartotta nagyon fontosnak.1 Ezt követi a béke, majd az igaz érzelmeken alapuló jó emberi kapcsolatok. A felsorolt huszonhat terület közül, amelyek mind általános értéknek számítanak, a „magyarnak lenni”, vagyis a nemzet így is előkelő helyezést ért el: a nyolcadik legfontosabbnak bizonyult. A megkérdezettek 83%-a tartotta fontosnak, ebből 36% nagyon fontosnak. S hogy mit jelent számukra magyarnak lenni? Erről szól az alábbi tanulmány. 1 A tanulmány első része teljesen friss adatokra, a 2007 áprilisában lefolytatott Kárpát Panel elnevezésű nemzetközi összehasonlító kutatás eredményeire épül. A kutatás öt ország területén folyt: Erdély (Románia, 900 fős minta), Kárpátalja (Ukrajna, 350 fő), Magyarország (700 fő), Szlovákia (600 fő), Vajdaság (Szerbia, 380 fő). Szlovákiában a Fórum Kisebbségkutató Intézet koordinálta a felmérést. A kutatást a Szülőföld Alap és az MTA Határon Túli Magyarok Tudományos Ösztöndíjprogramja támogatta. írásomban elsősorban a szlovákiai magyarokra helyezem a hangsúlyt, de néhány helyen összevetem a rájuk vonatkozó adatokat a Kárpát-medencei többi magyar népesség adataival is. A komplett összehasonlító tanulmány az idő rövidsége miatt a kézirat leadási határidejéig még nem készülhetett el. A tanulmány második részében a Mozaik 2001 nemzetközi összehasonlító ifjúságkutatás eredményeiből indulok ki, amelynek hazai partnere szintén a Fórum Kisebbségkutató Intézet volt.
