Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

1944. augusztus 29-1948. október 25.93

1946. április 19-22.

Prágában tartja I. kongresszusát a cseh és a szlovák szakszervezetek egyesülésével létrejövő Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. A Szakszervezetek Központi Tanácsának elnökévé a kommunista Antonfn Zápotockýt választják.

1946. április 24.

A magyar Nemzetgyűlés Külügyi Bizottságának Magyarország békecéljaival foglalkozó ülésén Gyöngyösi János külügyminiszter bejelenti, hogy Magyarországnak Csehszlovákiával szemben nincsenek területi követelései, de ragaszkodik ahhoz, hogy a lakosságcsere után Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokat kapjanak. Ha azonban Csehszlovákia továbbra is szorgalmazni fogja a teljes magyar lakosság kitelepítését, Magyarország kénytelen lesz területi igényeket támasztani Csehszlovákiával szemben.

Gyöngyösi János külügyminiszter Vladimír Clementis külügyi államtitkár február

27-i levelére adott válaszlevelében Magyarország számára elfogadhatatlannak minősíti a teljes szlovákiai magyar lakosság átvételének igényét; ezzel szemben a magyarellenes intézkedések hatályon kívül helyezését és az ENSZ alapokmányában biztosított emberi jogok visszaadását kéri a csehszlovák kormánytól.

1946. április 25.

Párizsban megkezdődik a Külügyminiszterek Tanácsának a Magyarországgal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések feltételeinek véglegesítésével foglalkozó értekezlete. A csehszlovák kormány - miután a brit kormány azokat elutasította, a londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet pedig érdemben nem foglalkozott velük - a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti a háború előtti csehszlovák-magyar határ visszaállítására, a pozsonyi hídfő kiszélesítésére s a lakosságcsere és a reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú kitelepítésének jóváhagyására vonatkozó április 3-i követeléseit azzal, hogy foglalják bele azokat a Magyarországgal kötendő békeszerződésbe.

Az SZNT lakóvédelemről szóló 54/1946. sz. rendelete korlátozza a felmondás lehetőségét, nem védi viszont azokat a magyarokat és németeket, akik a 33/1945. sz. elnöki alkotmánydekrétum alapján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat, valamint azokat, akiket az SZNT 33/1945. sz. rendelete alapján elítéltek.

1946. április 30.

Komáromban a magyar lakosság kitelepítését követelő, több napig tartó tüntetéssorozat az egykori Jókai Egyesület székháza előtt álló Jókai-szobor eltávolításába torkollik. Az eset miatt a komáromi magyar munkásság másnap tüntetőleg távol marad a május 1-jei ünnepségekről.