Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

90 A jogfosztottság időszaka helyzetére és Csehszlovákiának a háború győztesei közé tartozására hivatkozva igyekszik áttelepülésre bírni a szlovákokat, széles körben terjesztve azt a rém­hírt is, hogy az önként nem jelentkezőket a magyar kormány erőszakkal telepíti majd át Csehszlovákiába.) 1946. március 22. A „csehszlovákiai magyarok” a Nagy Ferenc magyar miniszterelnökhöz és Varga Bélához, a magyar Nemzetgyűlés elnökéhez eljuttatott emlékiratban tiltakoznak a lakosságcsere-egyezmény megkötése ellen. Az emlékirat különösen az egyez­ménynek az ún. háborús bűnösök kvótán felüli áttelepítését lehetővé tévő Vili. cikkét sérelmezi, mivel ez a magyarok elleni perek sorozatát fogja eredményez­ni, ezért arra kéri a Nemzetgyűlést, hogy ne ratifikálja az egyezményt, hanem kössön Csehszlovákiával egy űj és elfogadható szerződést. 1946. március 28. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés az 57/1946. sz. alkotmánytörvénnyel törvényerőre emeli Edvard Beneš elnöki dekrétumait és alkotmánydekrétumait, mégpedig az eredeti hatállyal. 1946. március 28-31. Prágában tartja a háború utáni első, összességében Vili. kongresszusát Cseh­szlovákia Kommunista Pártja, amely a párt legfőbb feladataként a nemzeti és demokratikus forradalom következetes véghezvitelét, valamint a népi demokrá­cia megszilárdítását jelöli meg. A párt elnökévé ismét Klement Gottwaldot, főtit­kárává Rudolf Slánskýt választják. 1946. március 30. A kommunista párt magyar funkcionáriusai által Érsekújvárba összehívott „dél­szlovákiai antifasiszta magyarság tanácskozásának" részvevői 12 pontban fo­galmazzák meg sérelmeiket. Az ún. Szlovákiai Magyar Antifasiszták Bizottsága nevében Fábry József, Kugler János, Major Sándor és Szalay István által aláírt emlékirat tiltakozik többek között a magyaroknak a pártból és a tömegszerveze­tekből való kizárása, a magyar nyelvhasználat, a sajtó és irodalom tiltása, a ma­gyar iskolák bezárása, a gyermeknevelési segély és nyugdíj megvonása, a ma­gyar magán-, köz- és állami alkalmazottak elbocsátása s a magyaroknak a föld­osztásból való kizárása ellen. 1946. március 31. Václav Nősek belügyminiszter a lakosságcsere-egyezményre hivatkozva felfüg­geszti a magyar nemzetiségű természetes személyek vagyonának a 108/1945. sz. elnöki dekrétum által elrendelt elkobzását. A DP vezetése egyezményt ír alá a párt katolikus szárnyának képviselőivel, amely értelmében a párt felvállalja a katolikus egyház érdekeinek képviseletét, amiért cserébe a katolikus szárny lemond pártalapítási szándékáról, a katolikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom