Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
78 A jogfosztottság időszaka 1945. október 9. Dalibor M. Krno, a csehszlovák kormány budapesti megbízottja Dálnoki Miklós Béla magyar miniszterelnökhöz intézett levelében ismét indítványozza, hogy Csehszlovákia és Magyarország kezdjen közvetlen tárgyalásokat a lakosságcseréről. 1945. október 10. Komáromban a hatóságok a városháza előtti térről eltávolítják Klapka György tábornok szobrát. 1945. október 15. Mindszenty József esztergomi érsek pásztorlevélben tárja a magyar közvélemény elé a csehszlovákiai magyarság súlyos helyzetét. 1945. október közepén A Magyarok Világszövetsége a háború utáni első kiáltványában tájékoztatja a világ magyarságát a szlovákiai magyarok üldözéséről, egyben felkéri őket, emeljék fel szavukat az üldözöttek érdekében, kérjék a nagyhatalmakat, hogy „szolgáltassanak igazságot", s hassanak oda, hogy „a régi, elhibázott békeszerződések alapján az anyaországtól elszakított magyarok maguk nyilatkozhassanak hovatartozandóságukról és maguk dönthessenek jövőjükről". Pozsonyban Peéry Rezső elkészíti a Memorandum a csehszlovákiai magyarok helyzetéről című emlékiratot, amelyet Peéry és Szalatnai Rezső a prágai brit követség útján továbbít a brit külügyi hivatal közép-európai osztályának. Budapesten Stelczer Lajos vezetésével megalakul a Népgondozó Hivatal szociális főosztálya, amelynek egyik legfontosabb feladata a Csehszlovákiából érkező magyar menekültek magyarországi megsegítése. 1945. október 18-21. Prágában tartja a háború utáni első, összességében XX. kongresszusát a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt, amely Zdenék Fierlinger miniszterelnököt választja a párt elnökévé. A kongresszus, amelyen részt vesz a párt volt szlovákiai tagjainak küldöttsége is, síkra száll a párt szlovákiai tevékenységének felújításáért. 1945. október 19. Az amerikai kormány az augusztus 16-i csehszlovák és a szeptember 12-i magyar jegyzékre válaszolva leszögezi, hogy a németek kitelepítéséről hozott potsdami döntés a szlovákiai magyarokra nem vonatkozik, ugyanakkor mindkét félnél sürgeti a kétoldalú megállapodást a kisebbségi kérdésről. Az Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal az állampolgárságuktól megfosztott magyarok és németek számára csak mint külföldieknek engedélyezi az egyetemekre és főiskolákra való beiratkozást.
