Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.75 Irtására, amelyet „a demokratikus magyar lakossággal egyetértésben” az SZNT Elnöksége nevezne ki. A Magyar Tanácsnak a magyarságot érintő kérdésekben tanácsadójoga volna minden hatóságnál, s felállításával egyidejűleg felfüggesztenék a magyar lakosságot sújtó rendeletek végrehajtását. (A memorandumot az SZNT válasz nélkül hagyja.) 1945. szeptember 1. A magyar kormány a tömeges csehszlovákiai kiutasítások miatt a magyar-csehszlovák határon általános határzárlatot vezet be, így igyekezve megakadályozni a szlovákiai magyarság tömeges áttételét Magyarországra. Pozsonyban a városi nemzeti bizottság betiltja a magyar nyelvű istentiszteleteket és a belmissziós munkát, beleértve a temetést és esketést is. A következő napokban hasonló intézkedésekre kerül sor több dél-szlovákiai városban, többek között Léván, Ipolyságon, Rimaszombatban és Rozsnyón is. 1945. szeptember 3. Dalibor M. Krno, a csehszlovák kormány budapesti képviselője Gyöngyösi János magyar külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén hivatalosan kezdeményezi, hogy a két ország kezdjen tárgyalásokat a lakosságcseréről. Krno szerint a magyar lakosság egy részét lakosságcsere keretében, a hátramaradottakat egyoldalúan telepítenék át Magyarországra. Gyöngyösi a népcsere gondolatát elveti, s közli, hogy ha Csehszlovákia meg akar szabadulni a magyaroktól, azt a határ megfelelő kiigazításával is megteheti. 1945. szeptember 5. Karol Kmetko nyitrai érsek az SZNT Elnökségéhez intézett levelében a magyar és német lakosság tervbe vett egyoldalú kitelepítése helyett kormányközi megállapodásokat javasol. Síkra száll az internált németek és magyarok humánus bánásmódban részesítése és az ártatlanul fogva tartottak szabadlábra helyezése mellett. 1945. szeptember 11. Jászi Oszkár és Vámbéry Rusztem közös levélben fordulnak Edvard Benešhez, amelyben „a magyar kisebbséggel való bánásmód felülvizsgálatára" kérik a csehszlovák államfőt. 1945. szeptember 12. A magyar kormány jegyzékkel fordul az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió kormányához, amelyben - amellett hogy részletesen ismerteti a magyarellenes intézkedéseket és kéri a Londonban ülésező Külügyminiszterek Tanácsának meghallgatását a csehszlovákiai magyarság ügyében - egy nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását kéri a nagyhatalmaktól, amelynek feladata a Magyarország és Csehszlovákia közötti vitás kérdések, ill. a csehszlovákiai magyarság helyzetének megvizsgálása volna.
