Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
66 A jogfosztottság időszaka kulatok vagy politikai pártok tagjai voltak. A dekrétum preambuluma szerint a rendelkezés célja, hogy „a cseh és szlovák földet egyszer s mindenkorra kivegyük az idegen német és magyar birtokosok kezéből, valamint a köztársaság árulóinak kezéből”. 1945. június 23. A belügy-, a külügy- és a nemzetvédelmi miniszter alkotta kormánybizottság - mivel Csehszlovákia még nem szerezte meg a nagyhatalmak hozzájárulását a nem szláv lakosság kitelepítéséhez - a kormány utasítására átdolgozza a németek és magyarok kitelepítéséről, ill. a belső telepítésről előkészület alatt álló elnöki dekrétumot, kihagyva belőle a kitelepítésre vonatkozó kitételeket. 1945. június 26. A Szlovák Nemzeti Front ülésén a DP és az SZLKP közös nyilatkozatban száll síkra a két párt együttműködéséért. A nyilatkozat a pártoknak a magyar és német kisebbséghez való viszonyulásáról kijelenti, hogy „együtt akarjuk megtisztítani Szlovákiát a náci németektől, a fasiszta magyaroktól, elérni a többi magyar lakos kicserélését a magyarországi és külföldi szlovákokért s így hozzájárulni a kormányprogram teljesítéséhez, Csehszlovákiának, mint a csehek és szlovákok államának építéséhez”. San Franciscóban 51 ország, köztük Csehszlovákia is aláírja az Egyesült Nemzetek Alapokmányát, s ezzel az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik alapító tagállamává válik. 1945. június 27. A csehszlovák hatóságok gróf Esterházy Jánost, a Magyar Párt elnökét és az ugyancsak őrizetbe vett gróf Csáky Mihályt, a párt alelnökét, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület elnökét Gustáv Husák utasítására átadják a szovjet katonai szerveknek. Az Oktatás- és Népművelésügyi Megbízotti Hivatal elutasítja Bíró Luciánnak, a komáromi bencés gimnázium igazgatójának a magyar nyelvű oktatás tanév végéig való meghosszabbítására és az érettségi vizsgák megtartásának engedélyezésére vonatkozó kérelmét. Ezzel megszűnik Szlovákia utolsó magyar tannyelvű iskolája. 1945. június 28. A Kárpátalja átadásáról szóló szerződés aláírása céljából Moszkvába érkező csehszlovák kormányküldöttség és a szovjet vezetés közötti megbeszélésen Zdenék Fierlinger csehszlovák miniszterelnök Joszif Visszárionovics Sztálin szovjet pártvezető segítségét kéri a németek és magyarok kitelepítéséhez. Sztálin arra a kérésre, hogy a kitelepítésekben a szovjet hadsereg is vegyen részt, nem ad pozitív választ, de biztosítja a csehszlovák küldöttséget, hogy azokat a szovjet hadsereg nem fogja akadályozni.
