Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1944. augusztus 29-1948. október 25.61 döttek is részt vesznek, akik nem szavazzák meg a magyarok kitelepítéséről és a belső telepítésről szóló határozatokat. (A pozsonyi területi konferencián részt vett Molnár Ferenc 1945. május 22-én a párt dunaszerdahelyi taggyűlésén kijelenti, hogy a konferenciának nem kommunista, hanem fasiszta jellege volt.) 1945. május 21. Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) alakuló konferenciáján San Franciscóban tartózkodó Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter kijelenti, hogy a csehszlovák hatóságok „csak azokra a magyarokra fognak büntetést kiróni, akik összeesküdtek a Csehszlovák Köztársaság ellen, és akik a nácik oldalán harcoltak; azok a magyarok, akik barátsággal viseltettek Csehszlovákia ügye iránt, az országban maradhatnak, és a köztársaság állampolgárainak valamennyi jogát élvezhetik”. A prágai ideiglenes magyar külképviseleti szerv, miután elnevezése ellen a csehszlovák kormány kifogást emelt, Nemeshegyi Oszkár követségi tanácsos vezetésével Magyar Visszatelepííő Bizottság néven kezdi meg tevékenységét. (A háborút követően mintegy 60-80 ezer magyar állampolgár tartózkodik Cseh- és Morvaország területén.) 1945. május 23. A csehszlovák kormány a belügy-, a külügy- és a nemzetvédelmi miniszter részvételével háromtagú bizottságot állít fel azzal a feladattal, hogy dolgozza ki a németek és magyarok kitelepítésének részleteit. A bizottság feladata többek között a kitelepítendők körére és a kitelepítendő területre, valamint a németek és magyarok kitelepítését, ill. az így nyert terület betelepítését irányító különleges hivatal létrehozására vonatkozó javaslat kidolgozása. 1945. május 24. A szlovákiai református egyház élére még a Tiso-féle szlovák állam idején kinevezett, de az új államhatalom támogatását is élvező kassai székhelyű ún. Szervező Bizottság 6 „magyar” (Komáromi, Barsi, Gömöri, Abaúj-Tornai, Dél-Zempléni, Ungi) és 3 „szlovák” (Tárca-völgyi, Felső-Zempléni, Ung-Laborcvidéki) egyházmegyét létrehozva újjászervezi a szlovákiai egyházmegyéket, s élükre ideiglenes adminisztrátorokat nevez ki. A szlovákot nyilvánítja az ügyintézés nyelvévé nemcsak az állami hivatalokkal, hanem a Szervező Bizottsággal való kapcsolattartásban is, azokba a „szlovák jellegű” gyülekezetekbe pedig, amelyekben az istentiszteleteket magyarul tartják, elrendeli a „szlovák államnyelvet” bíró lelkészek kinevezését. A lelkészek számára kötelezővé teszi a szlovák nyelvvizsgát, s még a segédlelkészek kinevezését is a politikai megbízhatóság és a csehszlovák állampolgárság igazolásától teszi függővé. (A Szervező Bizottság lelkészi elnöke Ján Tomašuľa kassai lelkész, világi elnöke Vojtech Ozorovský.) 1945. május 25. Gustáv Flusák belügyi megbízott az SZNT ülésén ismerteti a Belügyi Megbízotti Flivatalnak a magyar lakosság kitelepítésére vonatkozó elképzeléseit. Ezek sze
