Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
1989. november 17-1992. december 31. 559 1992. augusztus 24. Az alkotmánytervezettel kapcsolatos közös álláspont kialakítása céljából a magyar pártok és mozgalmak részvételével négyoldalú tanácskozásra kerül sor a Csemadok pozsonyi székházában. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt közös nyilatkozata szerint a felek egyetértettek az oktatásügyi és kulturális autonómia, valamint a régiók önszerveződésének és társulásának tételes jogként való ismételt beterjesztésében. 1992. augusztus 25. Losoncon Losonc, Fülek, valamint a két város vonzáskörzetébe tartozó 27 magyar község önkormányzatának, pártjainak, egyházi, kulturális és oktatási intézményeinek képviselői - a Rákóczi Szövetség támogatásával - Losonc, Fülek és Vidéke Alapítvány néven regionális célalapítványt hoznak létre. Az SZNT az új rádió- és tévétanács tagjainak megválasztása során egyetlen magyar jelöltet sem választ be a testületbe. 1992. augusztus 26-27. Brünnben Václav Klaus cseh és Vladimír Meóiar szlovák miniszterelnök hatodik találkozóján megállapodás születik a cseh-szlovák államszövetség 1993. január 1-jei hatállyal történő megszüntetéséről. 1992. augusztus 28. Antall József magyar miniszterelnök Jan Stráský szövetségi és Vladimír Meóiar szlovák miniszterelnökhöz intézett levelében javasolja, hogy Csehszlovákia és Magyarország a bősi vízlépcső ügyében közösen forduljon a hágai Nemzetközi Bírósághoz. 1992. szeptember 1. Az SZNT kétnapos vitát követően 460/1992. számmal elfogadja a Szlovák Köztársaság Alkotmányát. Az Együttélés és az MKDM képviselői, miután valamenynyi módosító javaslatukat elutasítják, az alkotmány szövege és a szavazás módszere (nyílt név szerinti szavazás) elleni tiltakozásul a szavazás előtt elhagyják az üléstermet. Az alkotmánynak a nemzetiségi kisebbségek és etnikai csoportok jogait tartalmazó negyedik szakaszának 33. cikkelye kimondja, hogy „bármely nemzetiségi kisebbséghez, vagy etnikai csoporthoz való tartozás senkinek sem lehet hátrányára”, 34. cikkelye biztosítja kultúrájuk fejlesztéséhez, az információk anyanyelvükön való terjesztéséhez, a nemzetiségi egyesületekben való egyesüléshez, művelődési és kulturális intézmények alapításához és fenntartásához, 35. cikkelye pedig többek között az anyanyelvi művelődéshez és anyanyelvűknek a hivatalos érintkezésben való használatához való jogukat. Leszögezi ugyanakkor azt is, hogy „az alkotmányban biztosított jogok gyakorlása nem irányulhat a Szlovák Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának veszélyeztetésére, valamint többi lakosának diszkriminációjára”.