Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

542 A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig

Pozsonyban Duray Miklós, az Együttélés és Bugár Béla, az MKDM elnöke aláírja a két mozgalom koalíciójának politikai alapelveit rögzítő szerződést.

1992. február 28.

Antall József magyar miniszterelnök a Marián Čalfa csehszlovák szövetségi miniszterelnökhöz intézett levelében kéri a bősi vízlépcsőn végzett egyoldalú munkálatok leállítását.

1992. február 29.

Komáromban tartja V. országos közgyűlését a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, amelyen elfogadják a mozgalom választási programját.

A Rákóczi Szövetség megrendezi Budapesten a kassai kormányprogram kárvallottjainak első találkozóját. A rendezvény résztvevői nyilatkozatban kérik a magyar kormányt, hogy a csehszlovák szövetségi és a szlovák kormánnyal folytatandó tárgyalásokon kövessen el mindent a jóvátétel érdekében.

1992. március 1.

Podstránsky Vladimilt (MPP) beiktatják a szövetségi Gazdasági Minisztérium miniszterhelyettesi tisztségébe.

1992. március 5.

Tárgyalások kezdődnek az Együttélés-MKDM koalíció képviselői és az MPP vezetése között az esetleges hármas választási koalíció létrehozásáról.

1992. március 7.

Az Esterházy János Klub megrendezi Pozsonyban a II. Esterházy János Napokat. A rendezvény alkalmából az Esterházy János Emlékbizottság Esterházy Jánosemlékpakettel tünteti ki Janics Kálmánt, valamint az 1949. évi csehszlovákiai magyar Mindszenty-per még életben lévő négy elítéltjét: Hajdú Lászlót, Krausz Zoltánt, Lipcsey Gyulát és Mészáros Gyulát.

A KDM Tanácsának pozsonyi ülésén az államjogi elrendezés körüli nézeteltérések miatt kiválik a mozgalomból a Ján Klepáč vezette radikális szárny, s Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom néven új mozgalmat hoz létre.

1992. március 10.

Az MPP által jelölt Molnár Rozáliát kinevezik a szlovák kormány ellenőrzési miniszterének helyettesévé.

1992. március 11.

Prágában a Cseh Nemzeti Tanács és az SZNT Elnöksége megállapodik abban, hogy az államjogi elrendezéssel kapcsolatos kérdésekről csak a választások után folytatják a tárgyalásokat.