Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)
Kronológia
502 A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig intézett petíciójában követeli a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének azonnali leállítását, a csehszlovák-magyar államközi egyezmény érvénytelenítését és az építkezési terület rekultiválását. Az FMK kétnapos tárgyalásokat követően koalíciós egyezményt ír alá a NYEE-vel, a KDM-mel és a DP-vel, amely értelmében önálló politikai szubjektumként csatlakozik a szlovák kormánykoalícióhoz. 1991. február 21. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájának szlovákiai része - miután az éjszakai egyeztető tárgyalások során megállapodás születik arról, hogy a kisebbségektől 1948 februárja előtt elkobzott vagyon rendezésével a majdan elfogadandó földtörvény fog foglalkozni - a magyar képviselők támogatásával szintén jóváhagyja a 87/1991. sz. ún. kárpótlási törvényt. Madridban az Európa Tanács miniszteri bizottságának rendkívüli ülésén Csehszlovákiát 25. tagállamként felveszik az Európa Tanácsba. 1991. február 23. Losoncon tartja alakuló közgyűlését a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség. Elnökévé Takács Andrást, alelnökévé Lovász Attilát, ügyvezető titkárává Péder Zsoltot választják. Prágában a Polgári Fórum rendkívüli közgyűlésén megegyezés születik a PF kettéválásáról, ill. a Polgári Demokrata Párt és a Polgári Mozgalom létrehozásáról. Budapesten megalakul a Pázmány Péter Alapítvány. Célja a Szlovákiában élő magyar származású és anyanyelvű, valamint a nem magyar származású, de a magyar nyelvet ismerő katolikus papnövendékek teológiai tanulmányainak biztosítása a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Egyetemen. 1991. február 23-24. Kassán tartja III. országos közgyűlését az Együttélés politikai mozgalom. A közgyűlésen ismét többen bírálják a mozgalom nyelvtörvényt megszavazó képviselőit, az MKDM-mel kapcsolatban pedig sajnálattal nyugtázzák, hogy legutóbbi közgyűlésén a kölcsönös együttműködést ellenző szárny került hatalomra. Új alapszabályt fogadnak el, amely értelmében az Együttélés nem alakul párttá, de tisztségviselői csak azok lehetnek, akik aláírásukkal igazolják, hogy egyetértenek a mozgalom programjával. Megválasztják a mozgalom 88 tagú Országos Tanácsát, megerősítik elnöki tisztségében Duray Miklóst, általános alelnökké Duka Zólyomi Árpádot, regionális alelnökké Mihályi Molnár Lászlót, csehországi regionális alelnökké Stanislaw Gawlikot választják. 1991. február 27. A Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvényt fogad el a brünni székhelyű alkotmánybíróság létrehozásáról.
