Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

500 A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig 1991. február 9-10. A néprajz és helytörténet szerepe az iskolai oktatásban című tudományos ta­nácskozással egybekötött II. közgyűlését tartja Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, amely elnökévé ismét Liszka Józsefet, tiszteletbeli elnökévé Ág Tibort, alelnökévé Fehérváry Magdát választják. 1991. február 12. Az SZNT nyilatkozatot fogad el a szlovákiai németek második világháború utáni kitelepítéséről, amelyben bocsánatot kér a kiteIepítettektőI és utódaiktól. 1991. február 14. Az SZNT ülésén Csáky Pál az MKDM és az Együttélés parlamenti klubja nevé­ben reményét fejezi ki, hogy a szlovák törvényhozás a közeljövőben a zsidó de­portáltaktól és a német kitelepftettektőI való bocsánatkéréshez hasonló nyilat­kozatot fogad majd el a magyar kisebbséggel kapcsolatban is, s elítéli a kollek­tív bűnösség elvének alkalmazását. 1991. február 15. Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország állam- és kormányfőinek részvé­telével hármas csúcstalálkozó zajlik Visegrádon, amelynek résztvevői együttmű­ködési nyilatkozatot írnak alá az európai integrációval kapcsolatban. Rimasimonyiban a Simonyi Alapítvány kuratóriumának első ülésén a kuratórium megbízott ideiglenes elnökévé Ádám Zitát, ideiglenes ügyvezető igazgatójává Ibos Lászlót választják. Az alapítvány számlájára eddig az időpontig 182 ezer ko­rona gyűlt össze. Az FMK Politikai Bizottsága állásfoglalást ad ki a készülő kárpótlási törvényről, amely szerint az a tény, hogy a kormányzat a kárpótlás kiindulási időpontjául 1948. február 25-ét jelölte meg, azt jelzi, hogy „nem mer szembenézni az 1945 és 1948 közötti időszakban a nemzetiségeket sújtó jogfosztottság problémájá­val". 1991. február 16. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Dunaszerdahelyen - zárt ajtók mö­gött - ülésező III. országos közgyűlése leváltja tisztségéből Rajczy László főtit­kárt, a 7 tagú Elnökséget 9 tagúra bővíti, a mozgalom vezetőségét bíráló és az Együttéléssel való szorosabb együttműködést szorgalmazó csoport azonban - miután a kassai küldöttek részvételét a közgyűlésen a vezetőség megakadályoz­za - kisebbségben marad. Az MKDM elnökévé Bugár Bélát, tiszteletbeli elnöké­vé Janics Kálmánt, alelnökévé Farkas Pált választják; a mozgalom „főtanácso­sa” Püspöki Nagy Péter. Trinecben az Együttélés csehországi konferenciáján Stanislaw Gawlik vezetésé­vel megalakul a mozgalom csehországi regionális tanácsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom