Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992 - Nostra Tempora 13. (Somorja, 2006)

Kronológia

498 A „bársonyos forradalomtól” Csehszlovákia megszűnéséig 1991. január 14. Sidó Zoltán, a Csemadok OV elnöke az Új Szóban megjelent írásában síkra száll amellett, hogy a szövetség pártoktól és politikai mozgalmaktól független kultu­rális-társadalmi szervezetként működjön, s vezetésében ne legyenek monopol­helyzetben egyetlen mozgalom képviselői sem. 1991. január 15. Önálló jogi személyként hivatalosan is az alternatív művészet nemzetközi társa­ságává válik az érsekújvári Stúdió érté. 1991. január 16. Az FMK Ügyvivői Testületé állásfoglalásában támogatásáról biztosítja a Szövet­ségi Gyűlés január 10-i határozatát a feddhetetlenségi vizsgálatokról, egyben a vizsgálatok kiterjesztését javasolja az SZNT-re, a szlovák kormányra és appará­tusára, s valamennyi politikai jogosítvánnyal rendelkező választott testületre. 1991. január 17. A szlovák kormány Viliam Oberhäuser erdőgazdasági és vízgazdálkodási minisz­ter előterjesztése alapján elhatározza, hogy a bősi vízi erőművet a magyar fél részvétele nélkül, az ún. C változat alapján a Duna szlovák területen történő el­terelésével is megépítik. 1991. január 25. Az SZNT Elnöksége jóváhagyólag tudomásul veszi Varga Sándor lemondását képviselői mandátumáról. 1991. január 26. Az SZLKP-DBP Központi Végrehajtó Bizottsága törli a párt nevének első részét, a szlovák kommunista párt neve így Demokratikus Baloldal Pártjára (DBP) változik. 1991. január 28. Görcsös Mihály, Magyar Ferenc, Novitzky Béla és Fiavasi Péter az MKDM kassai szervezete nevében nyílt levelet intéznek a mozgalom Elnökségéhez és alap­szervezeteihez, amelyben felróják Bugár Béla ügyvezető elnöknek, Rajczy Lász­ló főtitkárnak és Püspöki Nagy Péter független főtanácsadónak, hogy az Együtt­éléssel való szorosabb együttműködés akadályozásával hozzájárultak az MKDM gyengébb szerepléséhez a helyhatósági választásokon, egyben követelik távozá­sukat a mozgalom éléről. Az FMK állásfoglalást ad ki a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolat­ban, amelyben elhibázottnak minősíti a szlovák kormány döntését, miszerint a magyar fél részvétele nélkül is megépíti a vízlépcsőt. A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszéke mellett Tur­­czel Lajos irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi docens adományából lét­

Next

/
Oldalképek
Tartalom